|
|
 |
|
 |
Az MDF belső állapota
|
---------------------
Washington, 1990. november 26. (Amerika Hangja, Világhíradó,
Szénási Sándor) - Meghatározó személyiségek távoznak az MDF
elnökségéből, illetve jelzik már most, hogy a hamarosan sorra kerülő
országos értekezleten nem jelöltetik magukat a pártvezetésbe. Az
alapító Bíró Zoltán után, aki az MDF-ből is kilépett, most Lezsák
Sándor ügyvezető alelnök is közölte, más módon szeretné szolgálni
pártjának ügyét, és Kulin Ferenc parlamenti képviselő sem óhajt
tovább az első vonalban maradni, és kívülük még többen is.
A bomlási folyamat ezzel látványos lett az ország első számú
pártjában, bár hangsúlyozzák, hogy egyszerűen a profizmus előtérbe
helyeződéséről van szó. Az az értelmiségi, főképpen írói réteg,
amely Lakitelken megalapította az MDF mozgalmát, ideológiai
arculatot adott neki - ha éppen zavarosan is -, most visszavonul a
politikából a közéletbe. A nyilatkozatok azt érzékeltetik, hogy a
kezdőrúgást ők elvégezték, most jöjjenek azok, akik focizni is
tudnak.
A helyzet természetesen nem ilyen egyszerű, és főképpen nem
ilyen békés. Az ország, a gazdaság válsága felerősítette és egyben
tragikussá is tette azokat a különbségeket, amelyek eleve jelen
voltak abban a gyűjtőpártban, amely leszámítva a kormányképviselő
parlamenti frakciót, ma is inkább mozgalomként jellemezhető. És ezek
a különbségek most személyes döntésekben válnak elhatárolódásokká.
Látható, hogy Lakitelek, az alapítás szelleme hirtelen
nosztalgiák tárgya lett. A sátor, amely alatt ülve három évvel
ezelőtt többféle csoport egyezett meg a békés és a kommunista párt
reformszárnyával közösen felvállalt rendszerváltásban, ma úgy tűnik
fel, mint a pusztaszeri vérszerződés reinkarnációja. A vezető
szerephez jutott emberekről úgy szólnak, mint alapító atyákról, mint
öreg, bölcs és tekintélyes emberekről, akik mintha nem is mozgalmat
indítottak volna el, de egy országot hoztak volna létre. 1987 pedig
akként tűnik fel, mintha 100 éve lett volna. (folyt.)
1990. november 26., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|