Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Orbán-interjú


-------------


London, 1990. november 9. (BBC, Késő esti Panoráma) - Orbán
Viktor, a Fidesz parlamenti csoportjának vezetője interjút adott
rádiónknak. Munkatársunk, Pallai Péter mindenekelőtt azt kérdezte
meg, mi az igazság azokban a pesti politikai körökben kószáló
hírekből, hogy a Fidesz eltávolodik az SZDSZ-től és közeledik az
MDF-hez? Orbán Viktor a következő választ adta:

    - Bárhova megy az ember Magyarországon politikai körökben,
állandóan az a hír járja, hogy a Fidesz kezd oldalazni az MDF felé,
és ha nem is azonnali hatállyal, de idővel szeretne bekerülni
valamiféle koalícióba az MDF-el. Orbán Viktor


    - Ez egy újra és újra felbukkanó teória itt Magyarországon, ami
mindig némileg felingerel és meglehetősen megindult vagyok,
felindult vagyok, amikor erről kell nyilatkozni, mert mindenfajta
realitást nélkülöző értelmiségi találgatások ezek.

    A helyzet a következő: a Fidesz az MDF-kormányba nem megy be.
Még ha be akarnánk menni, akkor sem volna erre
lehetőség, mert nem várható a kormány átalakítása, tehát koalíciós
szélesítésre nem fog sor kerülni. Ez a dolog egyik oldala. A dolog
másik oldala, hogy mindig van valami aktuális ügy, ami miatt
előkerül ez a kérdés. Az aktuális ügy most éppen a budapesti
főpolgármester és alpolgármesterség kérdése. Mint tudjuk, mindenki
tudhatja, aki követi a magyarországi eseményeket, a Fidesz
támogatásával Demszky Gábor lett Budapest főpolgármestere, és most
viszont a Fidesz feltétele, hogy elfogadja-e az alpolgármesterséget,
vagy sem.

    A döntést a budapesti képviselőik fogják majd meghozni, de
bármilyen döntés elképzelhető, a nemleges válasz is. Nos emögött
elvi megfontolás húzódik meg természetesen. Miután az MDF nem
vállalta az alpolgármesterséget, a kérdés a Fidesz számára úgy
vetődik fel, hogy miképpen lehetne, milyen fajta önkormányzati
leosztásban, mifajta politikai konstelláció mellett lehetne
elkerülni, hogy a parlamenthez hasonló megosztottság, és a
parlamenthez hasonló állapotok alakuljanak ki a budapesti
önkormányzatban is. (folyt.)



1990. november 9., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Orbán-interjú - 1. folyt.


Tehát úgy gondolom, hogyha bemennénk az SZDSZ mellé
alpolgármesteri pozíciót vállalva, akkor ugyanaz a helyzet állna
elő, mint ami a parlamentben van, csak megfordítva: az SZDSZ
kormányoz, az MDF van ellenzékben. Ehelyett mi egy más önkormányzati
képet tartunk helyesebbnek. Azt, hogy lehetőleg a felelősség minél
szélesebb körben legyen terítve. Most ha az MDF nem volt hajlandó
elvállalni, akkor a kérdés úgy vetődik fel, hogy vajon nem akkor
terítjük a felelősséget legjobban, és hozzuk bele magát az MDF-et is
a felelősségbe, hogyha az SZDSZ-nek kisebbségben kell kormányoznia,
mert akkor minden egyes döntésért a kívül maradt pártoknak is
felelősséget kell vállalni.

    Tehát ha az SZDSZ mellé nem megyünk be, abban az esetben
szerintem az MDF-et is belehúzzuk a politikai felelősségbe Budapest
ügyéért. Márpedig nem kell azt hangsúlyoznom, hogy milyen nagy
jelentősége lenne, vagy van annak, hogy az MDF által uralt
kormányzattal ne kerüljön szembe élesen budapesti önkormányzat, mert
az Budapestre nézve halálos is lehet, hanem az volna a helyes, ha az
MDF is érdekelt volna, az MDF budapesti szervezetei is érdekeltek
lennének abban, hogy a kormány normális viszonyt alakítson ki
Budapesten. Tehát az MDF-et bele kell vonni a felelősségbe, és én
azon a meggyőződésen vagyok, hogy a kisebbségi kormányzás áll a
felelősségleosztás szempontjából legközelebb a nagykoalícióhoz,
ezért inkább ezt kéne választani. Ez az én magánügyem, mert nekem
ebben döntési kompetenciám nincs.

    - Említetted, hogy a helyhatóságok szempontjából minden
politikai pártnak természetes ösztöne, hogy vagy hatalomra kerüljön,
ahol ne kelljen osztozni, vagy legalábbis osztozhassék a hatalomban.
Ez nem feltétlenül jelent elvtelenséget egy demokratikus
berendezkedésben. A kérdésem az, hogyha azt mondod, hogy az MDF-el
nem lépnétek egy kormányba, vagy egy koalícióra, alapjában véve nem
néz ki olyan túl erősnek a kormánykoalíció - tekintettel a kisgazdák
helyzetére -, és eredeti kérdésem úgy szólt, hogy 3-4 éves
perspektívában szemlélik a hírterjesztők, még csak azt sem mondanám,
hogy rémhírterjesztők, a ti törekvéseteket. Ez mégsem lehet teljesen
elképzelhetetlen, mert mi lenne az elvi kifogásotok? (folyt.)



1990. november 9., péntek


Vissza »


- Orbán-interjú - 2. folyt.


Nektek volt egy törekvésetek például arra, hogy ne tekintsenek
titeket az SZDSZ fiókvállalatának. Tehát alapjában véve
"függetlenedni" kellett. Hogy látod a pártod perspektíváját 3-4 éves
kitekintéssel?

    - Én azt mondom természetesen, hogy én egyetlen ma
Magyarországon a parlamentben ülő párttal sem zárok ki ilyen
perspektívában együttműködést. Azért nem, mert ezek alapvetően mind
demokratikus pártok. Van amelyik hozzánk közelebb áll és nekünk
jobban tetszik, és vannak akik tőlünk jóval távolabb állnak, és
egyáltalán nem tetszenek nekünk. De azt én egyetlen párt esetében
sem vonom kétségbe, hogy demokratikus pártok. Márpedig egy
demokratikus párt képviselő - mint amilyen én vagyok - csak akkor
utasíthatja el jó lelkiismerettel egy párt közeledését, ha az vagy
fasiszta, vagy kommunista, vagyis nem demokratikus elveket vall.
Mindenki mással tárgyalni kell.

    Én azt mondom hogy ha 3-4 év múlva ez a kérdés előkerül,
bárkivel mehetünk kormányra, abban az esetben, ha meg tudunk
állapodni abban, hogy milyen program mentén kormányozzunk.

    Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezzel az MDF-el, ezzel a
Kereszténydemokrata Néppárttal, vagy ezzel az SZDSZ-el, és különösen
ezzel az MSZP-vel lesz dolgunk 3-4 év múlva, mert jól látható, hogy
ezek a pártok hasadnak, repednek, átalakulnak, formálódnak. Ezzel az
MDF-el így, ahogy van nagyon nehéz koalícióra menni, mert vannak
olyan részei, amelyeknek az elvei - nem is gyenge részei az MDF-nek
-, amelynek az elvei szemben állnak a mi elveinkkel.

- Nevezetesen? (folyt.)



1990. november 9., péntek


Vissza »


- Orbán-interjú - 3. folyt.


- Irányzatokra is kíváncsi lennék.

- Van egy baloldali népi radikalizmus, ami még az MDF
megalakulásának időpontjában a Pozsgay akkori szerepével függ össze,
a Pozsgay körül akkor az MDF-ben összegyűltek. Azok baloldali
radikális népi irányzatot képviselnek, ha a magyar eszmetörténetbe
helyezem el őket. De van jobboldali népi radikalizmus is az MDF-en
belül - nevet nem akarok mondani -, amely olyan gondolatokkal
kapcsolódik össze, mint az állam elsőbbsége a polgár emeri jogaival
szemben, az idegengyűlöletnek bizonyos jeleit szintén megfigyeltük.
Ezek nem uralkodók az MDF-en belül, tehát nem szeretném, ha bárki
azt gondolná, hogy a magyar kormányzópárt antiszemita, vagy
idegengyűlölő. Erről nincsen szó, de vannak ott is olyan emberek,
akikre bizony rávetődik ilyen árnyék. Ez nem vonható kétségbe.

    Ezekkel az emberekkel, meg ezekkel a csoportokkal mi nem tudunk
együttműködni, ez kétségtelen. De 3-4 év múlva egyáltalán nem
biztos, hogy ezek ott is lesznek még. Ezek a pártok át fognak
alakulni. Mi magunk is. Én azt mondom, hogy 3-4 év múlva én senkivel
nem zárok ki semmifajta együttműködést. Minden az akkori pozícióktól
és az akkori lehetséges kormányprogram-elképzelésektől függ. Akivel
meg tudunk egyezni program szempontjából és elveink élesen nem
állnak ellent egymással, azzal mi együtt tudunk működni.

    Én egyébként a pozícióról nem gondolkodom úgy, mint ahogy ma
Magyarországon nagyon sokan gondokodnak. A politika értelme a
pozíció. Az a lényege, hogy a választópolgárok akaratát minél
hatásosabban tudja az ember képviselni. Azért szavaztak rá elvégre.
Márpedig akaratot képviselni pozícióból lehet. Én úgy gondolom, hogy
a választók akaratával egyező az, ha az ember - nem feladva az
elveit - minél inkább befolyásos pozíciók megszerzésére törekszik.
Ez a politika lényege. Aki mást mond, az szerintem szényenlősen
hallgat a politika lényegéről. (folyt.)



1990. november 9., péntek


Vissza »


- Orbán-interjú - 4. folyt.


- Elvek nagyon nehezen körülhatárolhatók, különösen a Fidesz
esetében, és ezt nem feltétlenül bírálatként mondom, mert
pragmatikus pártnak valljátok magatokat, de ha már kizáró okként
említetted azokat az elvi megnyilvánulásokat, mondjuk az MDF-en
belül, mondjuk hogy az MDF melyik szárnyával nem tudnátok
azonosulni, ha azok kerülnének uralomra a párton belül, van az
SZDSZ-nek is olyan szárnya, amivel nem tudtok azonosulni?

    - Nincsen. Olyan elvi szempontból az együttműködést kizáró
különbségek az SZDSZ egyes csportja és a Fidesz között nincsenek. De
van olyan része az SZDSZ-nek, amely ugyan alapelveit tekintve nem
áll messze tőlünk az emberi jogok elsőbbségét és az individum
elsőbbségét elismeri az állammal szemben, ugyanakkor azonban
politikai irányvonala messzebb áll a mienktől. Van ott egy egészen
erős szocdem szárny. A Demszky Gábornak a budapesti kampánya kérem,
ha azt valaki megnézi, az egy igazi szociáldemokrata kampány volt.
Nyilván vannak valakik mögötte, akik megcsinálták ezt a kampányt,
holott Demszky valójában azt hiszem nem egy szocialista, vagy
szociáldemokrata.

    Tehát vannak azért olyan csoportok, akikkel marha nehéz lenne
együttműködni, hogy ilyen durván fejezzem ki magam. Nagyon nehéz
lenne ezt elképzelni.

    - Nekem van egy olyan érzésem, hogy nektek is vannak a
szocializmushoz húzó híveitek, sőt az alakuló kongresszusotokon én
még emlékszem arra, hogy Kövér László felállt 1988-ban és azt
mondta, hogy én szocialistának vallom magam, de ezt senki másra
nézve nem tartom kötelezőnek.

    - Igen, inkább szociáldemokratát mondott, bár lehet hogy
szocialistát. Ezt én nem tudom. Nem zárom ki, de mindenesetre a
Fidesz-en belül ez a fajta áramlat ez lényegesen gyengébb. Sokkal
inkább a liberalizmus irányába, liberális irányba tolódott el a
szervezet. (folyt.)



1990. november 9., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Orbán-interjú - 5. folyt.


Azt gondolom, hogy egy thatcherista SZDSZ-vonallal is nagyon
nehéz lenne együttműködni. Nem zárnám ki, nem kizáró ok, csak az
együttműködés nehezebb volna, mert a thatcherista gazdaságpolitika
és társadalompolitika az némileg eltér attól a szociálliberális
vonaltól, amit például én magam is képviselek, és amit azt mondom,
hogy a Fidesznek a centrumát alkotja.

    - Reménykedsz abban, hogy egyszer majd a Fidesz egy olyan
kormányt alakít, ahol nem kell koalícióba lépni más pártokkal, tehát
meglesz az abszolút mandátum többsége?

    - Én jobban szeretem a koalíciós kormányzást, mintha egy pártnak
abszolút többsége van, de nem zárom ki. Van a világon nem egy olyan
demokratikus párt és demokratikus kormány, amely abszolút többséggel
rendelkezik. Hogy Magyarországon ez elő fog-e fordulni bármelyik
párt oldalán, ez valószínűtlen most. Erősen tagolt Magyarország
politikai élete, és erősen osztott is. Én a magam részéről mindig is
jobban szerettem egy ilyen olasz tipusú, több pártnak
életbenmaradási lehetőséget nyújtó rendszert, mint mondjuk egy
nyugatnémetet, vagy most már németországit, ahol van két nagy párt,
és közte egy kis liberárlis párt harmadikként. Én jobban szeretem a
több pártot, a több pártnak életlehetőséget nyújtó politikai
struktúrát. De nem zárom ki, hogy a Fidesz egyszer lehet olyan
népszerű. Elvileg semmi sem zárható ki, a többi párt esetében sem
zárnám ezt ki értelemszerűen. +++



1990. november 9., péntek


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD