|
|
|
|
Az új erőviszonyok alakulása
|
-----------------------------
München, 1990. október 21. (SZER, Földközelben) - A magyarországi sajtó nagy része úgy véli, hogy az önkormányzati választáson súlyos vereséget szenvedtek a kormánypártok, és fölényes győzelmet aratott az ellenzék. Szerintem viszont ennek a rendszerváltást kiteljesítő kétfordulós szavazásnak nincsenek vesztesei, csak nyertesei. Hiszen a kommunista rezsim március 25-iki bukása fejeződött be október 14-ikén. Továbbá a túlságosan bonyolult, alapjaiban még az előző vezetés által kidolgozott helyi választási rendszer nyomán kialakult erőviszonyok nem is mérhetőek pontosan, és a polgármesterek, képviselőtestületi tagok döntő többsége a függetlennek nevezett jelöltek közül került ki.
Ám a községekben a pártok közül a kisgazdák végeztek az első helyen, az MDF, az SZDSZ és a kereszténydemokraták előtt. Tehát a falvak népe inkább a kormánykoalícióra szavazott - hozzáteszem, hogy a városiak már sokkal nagyobb részvételi arányban. A tízezer lakosnál nagyobb települések pártlistás választásainak összesített adatai alapján kilenc megyében szintén a kormánykoalíció pártjai kerültek az élre, ugyanannyiban, mint az SZDSZ és a Fidesz.
Egyértelmű sikert csak Budapesten ért el az ellenzék, ennek értékét is csökkenti, hogy az éllovas SZDSZ-re a választásra jogosult állampolgárok alig 10 százaléka szavazott. Nem folytatom a játékot a számokkal, mert nem ez a lényeg.
A legfontosabbat az MDF alelnöke, Lezsák Sándor fogalmazta meg a legtalálóbban, amikor a választást értékelve kijelentette: a csatát elveszítettük, de a háborut megnyertük, és ezzel nemcsak a Demokrata Fórum hat hónappal ezelőttinél gyengébb szereplésére, a sokkal kisebb részvételre célzott, hanem elsősorban arra, hogy október 14-gyel lezárult a nemzet történetének egyik legsötétebb korszaka, megszűnt a diktatúra helytartó hálózata és a szovjet mintáju tanácsi rendszer.
Rendkívül érdekes a 34 évvel ezelőtti párhuzam, illetve az összefüggés ilyetén vizsgálata. A csatát 1956-ban is elveszítettük, de a háborút ebben a vonatkozásban éppen most, az évforduló küszöbén nyertük meg. (folyt.)
1990. október 21., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az új erőviszonyok kialakulása - 1. folyt.
|
A forradalom és szabadságharc dicső napjaiban a községekben gyorsan, nagy körültekintéssel zajlott az új demokratikus önkormányzati rendszer erőszakmentes kialakítása. A településeken központi irányelvek nélkül spontán jöttek létre a szabadon választott nemzeti vagy forradalmi bizottságok, amelyeket nem az elszenvedett törvénytelenségek megtorlása, hanem a jogos sérelmek igazságos jóvátétele jellemzett.
A népképviseleti fórumok tevékenysége a közigazgatás, a közbiztonság megszervezését az állampolgárok és közösségei problémáinak megoldását szolgálta, és egyben félreállították a gyűlölt rezsim helytartóit, felügyelték a tsz-ek felosztását, segítették az egyéni gazdálkodás megindítását, valódi szövetkezetek kialakulását, kártérítést kezdeményeztek az ártatlanul meghurcoltaknak, létrehozták a nemzetőrséget, élelmet gyűjtöttek és szállítottak a harcolóknak, Budapest lakosságának.
Amit 34 éve a falvak népe indított, az most az önkormányzati választások nyomán békésen, közösen összefogással megvalósulhat, beteljesedhet. Ezáltal válhat a nemzet a választások igazi győztesévé. +++
1990. október 21., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|