|
|
|
|
Az országgyűlés keddi ülésnapja (8. rész)
|
A délutáni szünetet követően hozzászólásokkal folytatódott a honvédelmi törvény módosításának általános vitája. Főként azon csaptak össze a nézetek: egyenrangúnak-egyenértékűnek tekinthető a katonai fegyveres és a polgári szolgálat, avagy sem. Csehák Judit (MSZP) annak a nézetének adott hangot, hogy az ápolás, gondozás éppoly fontos, sőt, nehéz feladat, mint a fegyveres honvédelem; így egyforma legyen szolgálati idejük is. Ekként foglalt állást Kovács László MSZP-s képviselő is. Miklós Árpád (SZDSZ) ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a magyar nemzeti függetlenség mindig akkor került igazán veszélybe, amikor a hadsereget szétzüllesztették. Megítélése szerint ütőképes hadseregre van szükség, amely a kommunista hatalom lebontása után, a felsejlő kiszámíthatatlan nacionalista megnyilvánulásoktól megvédi az országot. A polgári szolgálatnak pedig - a kisebb veszélyre való tekintettel - hosszabbnak kell lennie; ezzel a gondolatával értett egyet Borz Miklós (FKgP) is. Németh Béla (FKgP) a katonai szolgálat leértékelését látná az azonos időtartam elhatározásában; szerinte a honvédség békeidőben is veszélyes üzem.
A vitában Szabad György (MDF) is szót kért. Kiemelte: valamennyien fontosnak tartják a humanizmus követelményeit, de a pacifizmusnak csak akkor van értelme, ha kölcsönös és mindenoldalú. Jelenleg tehát a hadsereg szükséges rossz. A törvényhozásnak az a feladata, hogy gondoskodjék arról: a katonák rendelkezzenek mindazon jogokkal, amelyekkel valamennyi polgár. Véleménye szerint is teljesítsen valaki fegyveres vagy polgárinak tekintett szolgálatot, az egyformán terheljen mindenkit. Felvetette azonban: lehet-e az egyformaságot egyszerűen hónapokkal mérni, amikor az egyik esetleg havonta egyszer, a másik akár naponta is kimenőt kap.
Kövér László (Fidesz) számára úgy tűnt: sokan olyan országban kívánnak élni, ahol a katonák képezik az értékhierarchia csúcsát; ő viszont nem szeretné, ha mindez teljesülne. Felvetette: amennyiben olyan rosszak a magyar hadseregben az állapotok, ahogy lefestették az előtte szólók, azonnal vizsgálatot kell indítani. Derültséget keltett viszont szavaival Haraszti Miklós SZDSZ-es képviselő. Véleménye szerint nagyon fájdalmas, ha valamilyen értelemben is hátrányos helyzetben részesítik a családalapítás kötelességét a fegyveres szolgálattal szemben. Hisz nemcsak egyféle fegyverrel lehet szolgálni -mondta. (folyt.köv.)
1990. október 16., kedd 19:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|