|
|
|
|
Antall József sajtóértekezlete (1. rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítja jelenti:
Hága, 1990. október 12. péntek (MTI-tud) - Lehet-e arra
számítani, hogy az a nyugati segítségnyujtási mechanizmus,
amelynek felállításáról a miniszterelnök legutábbi külföldi
tárgyalásain ismételten szó esett, ellensulyozhatja az elkövetkező
időben a kibontakozó válságot - kérdezte Antall Józsefet az MTI
tudósítója a tárgyalásokat követő sajtóértekezleten.
- A válság megoldásához természetesen kell a nyugati támogatás. Enélkül egyszerűen elképzelhetetlen ezeknek a problémáknak a megoldása - mondotta válaszában a miniszterelnök, utalva a legutóbbi hónapokban Magyarországot ért akut gazdasági csapásokra. - Folyamatos segítség és a veszteségek részbeni kiegyenlítése nélkül elképzelhetetlen a megoldás. Másrészt viszont Magyaroszágnak is mindent meg kell tennie, s ez a magyar néptől is nagy erőfeszítéseket igényel és megpróbáltatásokat jelent számára. Én úgy látom - folytatta a miniszterelnök - hogy a nyugati kormányokban megvan a segítő szándék, de minden kormány, minden tárgyalópartner - mind a politikai mind a gazdasági szférában - hangsúlyozta az ország stabilitásának, a tulajdonviszonyok mielőbbi rendezésének, a gazdasági életet érintő jogi szabályozások végrehajtásának fontosságát. Azt tehát, amit mi úgy szoktunk meghatározni, hogy privatizáció, liberalizáció és dereguláció. Nem kerülhetjük el a konvertibilitás kérdésének megtárgyalását sem. Természetesen ez is függvénye gazdasági életünknek, de ebben is világos programot és menetrendet kell felvázolnunk, hogy ezekre a befektetésekre és beruházásokra, amelyeket sürgetünk, sor kerüljön - fejtette ki Antall József.
Előzőleg a tárgyalásokaat összefoglaló bevezető nyilatkozatában utalt egy ellentmondásra: a nyugati tőke ahhoz, hogy Magyarországon és Közép- és Kelet-Európában beruházzon, stabil körülményeket vár el, de beruházások és befektetések nélkül nem lesz stabilitás e térségben. - Egész Európa érdeke - mondotta Antal József -, hogy stabilizálja és gazdaságilag újjáépítse ezeket az országokat. Ellenkező esetben ugyanis a szoális problémák kiéleződése rendkívüli politikai és társadalmi feszültséget okozhat. Ha az elszegényedés tovább tart, megindulhat egy kelet-nyugati irányú emigráció és lehet, hogy a Nyugat egy napon még nosztalgiát érez majd a vasfüggöny iránt - jegyezte meg, hozzáfűzve: ez meglehetősen gyengítené az európai szolidaritást és integrációt. (folyt)
1990. október 12., péntek 21:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Antall József - sajtóértkezlet (2. rész)
|
Elmondotta a miniszterelnök, hogy Nagy-Britanniában és Hollandiában egyaránt támogatták Magyarországnak az Európa Tanácshoz való csatlakozással, illetve az Európai Közösséggel kapcsolatos terveit. Kiemelték, hogy Magyarország az első helyen áll Közép- és Kelet-Európában a politikai fejlődést és a gazdasági lehetőségeket illetően. Rámutatott, hogy az Európai Közösséghez való csatlakozás részben a magyarországi belső fejlődéstől, részben pedig attól függ, hogy az Európai Közösségen belül a nyitottabb vagy a kevésbé nyitott szemlélet érvnyesül. - Különbséget eddigi tárgyalásaink során azonban csak a menetrendben tapasztaltunk - tette hozzá.
Előzőleg, hollandiai találkozásairól szólva Antall József külön kiemelte Beatrix királynő audienciáját. A királynő, aki 1986-ban járt Magyarországon és már akkor találkozott Antallal, olyan tájékozottságról tett tanubizonyságot Magyarországgal kapcsolatban, amelyet csak rendkívüli érdeklődés magyarázhat, s igen hasznos tanácsokat adott a hollandokkal való kapcsolatépítéshez.
Egy holland újságírónőnek a tárgyalások konkrét eredményét firtató kérdésére válaszolva a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az első miniszterelnöki látogatás feladata nem konkrét egyezmények megkötése, hanem a további tárgyalások előkészítése volt és ezt a célját elérte.
Arra utalva, hogy ő maga, valamint dr. Surján László, a KDNP elnöke szombaton részt vesznek a holland kereszténydemokraták szimpóziumán, Antall Jáózsef kiemelte az Európa számos országában kormányzó kereszténypártokkal való szoros kapcsolat és politikai rokonság jelentőségét. Ugyanakkor rámutatott, hogy a szocialista vezetésű francia és spanyol kormányokkal is jó a viszony.
Az Európai Közösséggel való társulási megállapodás lehető legkorábbi dátumát a kormányfő 1992. január 1-ben jelölte meg egy kérdésre válaszolva, hozzátéve, hogy ez a tárgyalások függvénye.
A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete budapesti tanácskozásáról elmondotta egy holland kérdezőnek: várhatjuk, hogy az utolsó lesz ebben a formában, s alkalmat nyújt az európai biztonsági együttműködést szolgáló lépések előkészítéséhez, továbbá lehetővé teszi néhány kérdés tisztázását a katonai szervezettel való kapcsolatok tekintetében. Erről azonban - jegyezte meg - inkább később tudna nyilatkozni. +++
1990. október 12., péntek 21:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|