|
|
 |
|
 |
Antall József - sajtóértkezlet (2. rész)
|
Elmondotta a miniszterelnök, hogy Nagy-Britanniában és
Hollandiában egyaránt támogatták Magyarországnak az Európa
Tanácshoz való csatlakozással, illetve az Európai Közösséggel
kapcsolatos terveit. Kiemelték, hogy Magyarország az első helyen
áll Közép- és Kelet-Európában a politikai fejlődést és a gazdasági
lehetőségeket illetően. Rámutatott, hogy az Európai Közösséghez
való csatlakozás részben a magyarországi belső fejlődéstől,
részben pedig attól függ, hogy az Európai Közösségen belül a
nyitottabb vagy a kevésbé nyitott szemlélet érvnyesül. -
Különbséget eddigi tárgyalásaink során azonban csak a menetrendben
tapasztaltunk - tette hozzá.
Előzőleg, hollandiai találkozásairól szólva Antall József
külön kiemelte Beatrix királynő audienciáját. A királynő, aki
1986-ban járt Magyarországon és már akkor találkozott Antallal,
olyan tájékozottságról tett tanubizonyságot Magyarországgal
kapcsolatban, amelyet csak rendkívüli érdeklődés magyarázhat, s
igen hasznos tanácsokat adott a hollandokkal való
kapcsolatépítéshez.
Egy holland újságírónőnek a tárgyalások konkrét eredményét
firtató kérdésére válaszolva a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy
az első miniszterelnöki látogatás feladata nem konkrét egyezmények
megkötése, hanem a további tárgyalások előkészítése volt és ezt a
célját elérte.
Arra utalva, hogy ő maga, valamint dr. Surján László, a KDNP
elnöke szombaton részt vesznek a holland kereszténydemokraták
szimpóziumán, Antall Jáózsef kiemelte az Európa számos országában
kormányzó kereszténypártokkal való szoros kapcsolat és politikai
rokonság jelentőségét. Ugyanakkor rámutatott, hogy a szocialista
vezetésű francia és spanyol kormányokkal is jó a viszony.
Az Európai Közösséggel való társulási megállapodás lehető
legkorábbi dátumát a kormányfő 1992. január 1-ben jelölte meg egy
kérdésre válaszolva, hozzátéve, hogy ez a tárgyalások függvénye.
A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete budapesti
tanácskozásáról elmondotta egy holland kérdezőnek: várhatjuk, hogy
az utolsó lesz ebben a formában, s alkalmat nyújt az európai
biztonsági együttműködést szolgáló lépések előkészítéséhez,
továbbá lehetővé teszi néhány kérdés tisztázását a katonai
szervezettel való kapcsolatok tekintetében. Erről azonban -
jegyezte meg - inkább később tudna nyilatkozni. +++
1990. október 12., péntek 21:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|