|
|
|
|
Antall József Hollandiában
|
--------------------------
München, 1990. október 12. (SZER, Magyar híradó) - A kelet-közép-európai születő demokráciák dícsérete volt az a nagy ováció, amellyel tegnap a brit Konzervatív Párt kongresszusán üdvözölték a keletről érkezett politikus vendégeket, köztük Antall Józsefet. A magyar miniszterelnök Angliából ma Hollandiába utazott. Kíséretében van Surján László népjóléti, és Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter is. A kétnapos látogatás zsúfolt programjában a gazdasági témájú tárgyalások tekinthetők a legfontosabbaknak. Milyenek a magyar-holland kapcsolatok, és milyen fejlődés várható e téren? A témát Gordon Tamás foglalja össze:
- Bizonyára vártak volna a hollandok Beatrix királynő magyarországi látogatásával, ha egy kicsit is előre láttak volna Közép-Európa történetében. Azért jutott most eszembe a pontosan négy évvel ezelőtti királynői látogatás, mert annak idején sok vihart kavart az időpont szerencsétlen megválasztása. Sokaknak jutott eszébe: talán sérti a magyarokat, hogy az októberi forradalom 30. évfordulójának előestéjén fejezi ki Hollandia a Kádár-rendszer irányában érzett rokonszenvét.
Tény, hogy azóta sem volt olyan jó sajtója Magyarországnak Hollandiában, és bizony jó lenne, ha az Antall-kormánynak sikerülne gazdasági mutatókra váltani a hollandok meleg érzelmeit. Mert a két ország közötti gazdasági kapcsolat messze elmarad - mitől is? Hát igen, lehetőségek helyett modnjunk inkább várakozásokat, és azok is inkább magyar oldalról vannak.
Hollandia, ez az alig dunántúlnyi kis ország a világ egyik legnagyobb tőkeexportáló állama, de az üzleti világ eddig nem sietett kitüntetni Közép-Európát. Működő tőke helyett inkább árut visz Magyarországra, a szerény behozatal pedig még attól is elmarad. (folyt.)
1990. október 12., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Antall József Hollandiában - 1. folyt.
|
Antall József vendége lesz az amszterdami magyar kereskedelmi központnak. Ünnepélyesen átadják neki a Sesam nevű gazdasági szaklap nemzetközi vizsgálatának a jelentését. 1500 nyugati cég, ügynökség válaszolta meg, milyen statégiával közelítenek Közép-Európa felé. Nos a kép tanulságos. Míg Magyarország az első helyen szerepel mint olyan ország, amellyel szélesíteni akarják a gazdasági kapcsolatokat, addig a tervezett beruházások listáján megszűnik az előkelő helyezés. Érv: Budapest számíthat segélyre, szívesen képeznek menedzsereket, és még ingatlanba is befektetnek. De ha beruházást fontolgatnak, akkor inkább Németország keleti fele, a Szovjetunió, vagy Csehszlovákia jön szóba.
Egyelőre tehát nem sokat várhatunk a holland-magyar gazdasági kapcsolatok fejlődésétől. Helyes azonban, ha a magyar kül- és gazdaságpolitika ápolja a holland viszonyt. Lubbers miniszterelnöknek ugyanis - ha hinni lehet a helyi lapoknak - jó esélye van arra, hogy ő lesz az utódja Jacques Delorsnak, a Közös Piac végrehajtó bizottsága elnöki székében.
Az Európi Közösség-beli tagságot 1995-ben megcélzó Budapestnek nem mindegy, hogy kik készítik elő a talajt. +++
1990. október 12., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|