|
|
 |
|
 |
Felc.: Az MTI-Press megkérdezte szegényeket a Vöröskereszt?
|
Budapest, 1990. október 1., hétfő (MTI-PRESS)
Naponta hallunk sikeres akciókról: ingyenkonyhákat nyitnak,
önkéntesek hadának közreműködésével használt ruhákat gyűjtenek a
rászorulóknak. A hazai szegények ügyének egyik aktív felkarolója a
Magyar Vöröskereszt. - Miért fordult a szervezet a legelesettebb
emberek felé? - kérdeztük Simon Jánosnétól, a szociális szolgálat
vezetőjétől. - Segíteni a bajba jutottakon, ez a vöröskeresztes
munka lényege. S a segítség nem csupán a járványtól és természeti
katasztrófáktól szenvedőket illeti meg, hanem a szegényeket is. Ma
itthon a szegények támogatására van a legnagyobb szükség. Sajnos a
helyzet tragikus: 2 és fél millió ember, vagyis az ország
lakosságának egynegyede él ma Magyarországon a létminimum alatt
Már
régen nem az öregeket és a betegeket érinti csak a szegénység; olyan
kétkeresős családokat is maga alá gyűrt az infláció, ahol pedig a
férj is, a feleség is rendesen dolgozik. - Milyen támogatást tudnak
nyújtani a megélhetési gondokkal küszködőknek? - Különféle akciókkal
igyekszünk segíteni, elsősorban élelmiszer- és ruhasegélyekről van
szó. Ma ott tartunk, hogy a hozzánk fordulóknak enni tudunk adni. A
nyugatnémet hadseregben használatos, egynapi élelmet tartalmazó
egységcsomagból 13 tonnát küldtek hazai szegényeinknek. Ezenfelül 14
tonna margarin, 3,5 tonna száraztészta és 500 kilogramm tea is
érkezett a napokban az NSZK-ból. A Corso Cipőkereskedelmi Vállalat
pedig 80 ezer doboz olasz pacalkonzervet ajánlott fel a
rászorulóknak. Ezekből az adományokból természetesen a vidéken élők
is kapnak, hiszen az elszegényedés őket sem kíméli. Bővíteni
szeretnénk az ingyenkonyhák hálózatát. Ma már hat ilyen működik az
országban, a három fővárosin kívül Szegeden, Vácott és a Szabolcs
megyei kisfaluban, Györöcskén. Naponta összesen háromszáz ember
meleg ebédjéről gondoskodunk, de ennél többre lenne szükség. A
debreceni és a budapesti Homok utcai ingyenkonyha megnyitásának
előkészületei most folynak. A ruhaszállítmányokból is juttatunk
mindegyik megyei szervezetünknek. A szétosztást - a helyi igények és
sajátosságok ismeretében - ők végzik. (folyt.)
1990. október 2., kedd 13:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|