|
|
 |
|
 |
Az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai (1. rész)
|
1990. szeptember 27., csütörtök - Az Országos Választási
Bizottság csütörtöki ülésén - a korábbi tapasztalatokból kiindulva -
ismét szükségét érezte, hogy elvi állásfoglalásban tisztázza: a
szeptember 30-ai választásokon mely szavazatok tekintendők
érvényesnek, és melyek nem. Tette ezt a helyi, területi választási
bizottságok munkájának megkönnyítése, az egységes szavazatszámlálási
gyakorlat kialakítása érdekében, és elkerülendő az esetleges
kifogások alapján az újabb és újabb szavazatszámlálásokat.
Az elvi állásfoglalás egyébként márcsak azért is szükséges, mert
a választási törvény két rendelkezése látszólag ellent mondhat
egymásnak. Az egyik ugyanis kimondja, hogy a jelöltre, illetőleg a
listára szavazni a jelölt, illetve a párt, társadalmi szervezet neve
mellett elhelyezett körben, két egymást metsző vonallal lehet. A
másik szerint pedig érvénytelen lehet az a szavazat, amelyből nem
lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a választópolgár kire,
illetőleg melyik listára szavazott. Ezt a látszólagos ellentmondást
feloldva az OVB úgy foglalt állást: érvényesnek kell tekinteni
minden olyan szavazatot, amelyből a választópolgár akarata
egyértelműen megállapítható, még akkor is, ha akaratát nem a körben
elhelyezett, két egymást metsző vonallal fejezte ki.
Az OVB döntött arról is, hogy - a Magyar Szocialista Párt
felkérésének eleget téve - napokon belül kiállítja Suchman Tamás és
Tabajdi Csaba országgyűlési képviselői megbízólevelét. Ismeretes,
hogy Huszár Tibor és Ormos Mária, a Szocialista Párt országos listán
megválasztott két országgyűlési képviselője mandátumáról lemondott.
Mivel mindketten országos listás képviselők voltak, helyükre erről
az országos listáról állíthatott a párt új képviselőket. Ezért az
Országos Választási Bizottsága feladata megbízóleveleik kiállítása.
Az Országos Választási Bizottság foglalkozott azzal a bonyolult
helyzettel is, amely Veszprém megyében állott elő. A Veszprém Megyei
Tanács ugyanis január 1-jével Pálkövét Révfülöphöz csatolta. Az
Alkotmánybíróság határozata azonban ezt a döntést törvénytelennek
minősítette. Ezeken a településeken tehát a jelöltállítás a
törvénytelen helyzet alapján történt meg. Az Alkotmánybíróság
határozata viszont a jelöltállítás lezárása és a választás között
született, s ennek alapján Pálköve újra Kővágóörs községhez
tartozik. (folyt.köv.)
1990. szeptember 27., csütörtök 20:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|