|
|
|
|
Magyarország és az EFTA
|
-----------------------
München, 1990. szeptember 27. (SZER, A mai nap, Farkas Pál) - Még alig telt el három hónap azóta, hogy az Európai Szabad Kereskedelmi Társulás, az EFTA és Magyarország képviselői Gothenburgban kinyilvánították együttműködési szándékukat, ma pedig dr.Kádár Béla a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere már az első közös magyar-EFTA bizottsági tárgyalást nyithatta meg.
Az 1960-ban létrehozott, hat tagállomot tömörítő EFTA kereskedelmi súlya igen jelentős Európában. Ausztria, Svájc, Finnország, Norvégia, Svédország és Izland több mint 20 százalékkal részesedik az Európai Gazdasági Közösség exportjából és importjából. 1989-ben ez a forgalom összességében 232 milliárd dollárt tett ki.
Magyarországon az utóbbi időszakban történelmileg jelentős változások zajlottak le - kezdte megnyitóját dr. Kádár Béla -, és ezek a változások nemcsak a politikában, de a gazdaságban is gyökeres szemléletváltást igényelnek.
Magyarország célja az, hogy mielőbb szervesen beépüljön természetes közegébe, az európai integrációba, s ennek érdekében már meg is tette az első lépéseket.
Hiába látjuk azonban tisztán a célt, számos tényező nehezíti haladásunkat. Ezek között is a legsúlyosabb teher az a hatalmas külföldi adósságállomány és egyre növekvő adósságszolgálat, amely az elmúlt rendszer igencsak nyomasztó hagyatéka és állandó gondokat okoz a költségvetési egyensúly megteremtése terén.
A KGST-piac összeomlása, a német egyesülés okozta piacvesztés és az iraki megszállás okozta olajkrízis tovább nehezíti helyzetünket. (folyt.)
1990. szeptember 27., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|