Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Magyar politikai körkép


-----------------------


Washingten, 1990. szeptember 3. (Amerika hangja, Esti híradó) -
Szénási Sándor budapesti jelentésében arról számol be, hogy
Magyarországon mennyire várja már mindenki a rendszerváltás
befejezését, de arról, hogy ez pontosan mit jelent, igencsak
különbözőek az elképzelések:

    Az MDF tartani, illetve növelni akarja előnyét, és ebben számít
a koalíciós partnerekre. Abban legalábbis, hogy a három párt
vetélkedéséből ne egy negyedik - tehát mondjuk egy ellenzéki párt -
kerüljön ki győztesen, ahogyan ezt Antall József pártelnök, az MDF
kampánynyitó nagygyűlésén hangoztatta. De érdekes módon hozzátette
azt is, hogy ha a helybeliek ezt szükségesnek tartják, alkalmi
megállapodásokat lehet kötni a régi MSZMP-hátterű csoportokkal is,
sőt - mondta - nyugodtan válasszanak ki jelölteket a koalcíó határán
túlról is.

    Lezsák Sándor, az MDF alelnöke azonban úgy látszik, kevésbé
engedékeny, de arról szólnak, hogy a régi embereket ki kell söpörni.
Ezt az álláspontot, amelyet egyébként több lapban is bíráltak már,
leegyszerűsített antikommunizmusa miatt az ellenzék közvetett módon
maga is vitatja.

    Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője szerint eljöhet az idő,
amikor a volt vagy a jelenlegi kommunisták védelmére kell kelni egy
boszorkányüldözés légkörében. A demokráciában mindenkinek helye van
- mondta. A harc a rendszerváltás érdekében azért indult meg, hogy
egyik állapolgár se lehessen egyenlőbb a többinél, de nem azért,
hogy most újra megsemmisítsünk csoportokat vagy nézeteket, pusztán
azért, mert ezek mások.

    Ez a kijelentés azért is kap a szokásosnál nagyobb figyelmet,
mert a kormány - pontosabban az MDF - most, nem véletlenül a
választások előtt, valamiféle igazságtételi csomaggal kísérletezik.
A tervet Iustitia Tervnek nevezik, és lényege, hogy pártatlan,
elismert tekintélyű emberek mérjék fel, hol és milyen kiváltságok
várnak megszüntetésre, kinek van a megérdemeltnél nagyobb nyugdíja,
vagy éppen nagyobb villája. (folyt.)



1990. szeptember 3., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar politikai körkép - 1. folyt.


Kis János, az SZDSZ elnöke egyszerűen törvénytelennek nevezte,
hiszen mint mondta: ha egyszer visszaélések történtek, azokat
vizsgálja ki a bíróság. Egyébként pedig a kormány amnesztiarendelete
után ilyen vizsgálatoknak nincsen törvényes alapjuk. Vagy nem
kellett volna büntetlenséget ígérni, vagy pedig ne írjanak elő
ilyenfajta (...). Az meg különösen nem világos, hogy törvényes
szempontok híján hogyan ítélnek el, vagy mentenek fel valakit. Mitől
nem lesz az egész szubjektív és megfélemlítő? Mert jelenlegi
formájában a iustitia csomag csak félelmet, pánikot és rettegést
jelent az embereknek - mondta az SZDSZ elnöke. A Fidesznek ugyanez a
véleménye.

    Horváth Balázs belügyminiszter egy televíziós vitában azonban
megvédte az iustitia csomagot azzal, hogy hiszen az
amnesztiarendeletet a parlament, tehát valamennyi párt megszavazta.
Akkor viszont az ellenzék miért nevezi az iustitiát törvénytelennek?

    Az SZDSZ jelen lévő képviselője szerint azonban az egyetértés
csupán bizonyos passzusokra vonatkozott. Ennél a vitánál persze
lényegesebb, hogy a pártok választási kampányának irányultsága, mint
az áprilisi parlamenti választások előképét kopírozván, csakhogy
fordítva: akkor az SZDSZ-nek volt fő célpontja a kommunistaság.
Tév-célpontja egyébként, meg kell mondani, hiszen egy lezüllött,
hitelét, talajt vesztett rezsimet támadni legalábbis balfogás volt -
ezt a Fidesz később többször is szemére hányta az SZDSZ-nek.

    Még akkor - tehát április előtt - az MDF elsősorban
vetélytársát, az SZDSZ-t támadta, sőt járatta is le jó taktikai
érzékkel. Ez a képlet furcsa mádon most megfordult: a kommunistákat
az MDF emlegeti többet, míg a mostani parlamenti ellenzék
természetesen arról beszél, hogy a kormány ingatagnak mutatkozik,
igéreteit nem teljesítőnek. A koalíció bizonytalan és széteséssel
fenyeget. (folyt.)



1990. szeptember 3., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar politikai körkép - 2. folyt.


Antall József a kormányával szembeni vádakat úgy fogalmazta meg,
hogy vannak, akik egy nagykoalíciót szeretnének, és vannak, akik egy
kiskoalícót úgy, hogy a kisgazdákat kitessékelik a kormányból,
amelynek stabilitását parlamenti megállapodással lehetne ezután
elérni annak ellenére, hogy a kisgazdák nélkül az Országgyűlésben
már nem lenne többsége.

    Antall beszédéből az derült ki, hogy ő egyik megoldást sem
vállalja. Most még - teszi azonban hozzá az ellenzék, amely komolyan
meg van győződve arról, hogy a kormány jelenlegi formájában nem
sokáig húzza. A centrum, tehát Antall Józsefék bukását nem óhajtja
az ellenzék, a Kisgazdapárt azonban - fogalmaznak az ellenzéki
padsorokból - fenyegető tényező az ország és a kormány számára is.

    A kérdés mindezek után az, hogy ki vagy mi mellé áll oda a
szavazó most itt, a kampány kezdetén. Sokak szerint kevesen mennek
el majd szavazni, mások a parlamenti erőviszonyok lekopírozását
várják. Az biztos, most azt látni, hogy a választásokra egy
korábbinál fáradtabb és lassan mindenben csalódott ország készül.
+++



1990. szeptember 3., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD