|
|
|
|
Több vállalat államigazgatási felügyelet alá kerül - Ülést
tartott az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa (1. rész)
|
1990. augusztus 29., szerda - Az Állami Vagyonügynökség
igazgatótanácsa szerdán megtartotta első ülését, s döntéseiről
tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát.
A testület úgy foglalt állást, hogy a közvélemény hiteles, szakszerű és egyértelmű tájékoztatása érdekében a vagyonügynökség igazgatótanácsának határozatairól és döntéseiről az igazgatótanács elnöke és az ügyvezető igazgató, illetve helyetteseik adnak információt.
Az igazgatótanács úgy határozott, hogy a testület szakmai jellegének megfelelően - összhangban a törvényi szabályozással - nem igényli a munkavállalói képviseletek állandó részvételét ülésein. Kötelezte azonban az Állami Vagyonügynökség apparátusát, hogy - a vagyonpolitikai irányelvek előírásainak megfelelően - az igazgatótanács elé kerülő ügyekben konzultáljon az átalakuló vállalatok munkavállalói érdekképviseleteivel. Döntött arról, hogy az általános jellegű sajátos munkavállalói érdekeket érintő kérdésekben, a napirendi pontokhoz kapcsolódva, eseti jelleggel az elnök meghívja a munkavállalói érdekképviseletek legitimált képviselőjét.
Határozott arról, hogy az év hátralevő időszakára össze kell állítani mindazon stratégiai kérdések listáját, amelyeket a privatizációs folyamat menedzselése során kiemelkedő figyelemmel kell kísérni.
Az igazgatótanács áttekintette az Első Privatizációs Program előkészítéséről kidolgozott előterjesztést. Egyetértett azzal, hogy a már előkészület alatt álló, de egyértelmű elkötelezettséggel nem terhelt átalakulásokat a Vagyonügynökség e program keretrendszerébe vonja, és gondoskodjék a vállalati, illetve nemzetgazdasági érdekek összhangjáról. A testület támogatta azt a javaslatot, hogy a programhoz csatlakozó vállalatok átalakítása hivatásos szakértő, tanácsadó szervezetek közreműködésével, nyílt pályázati rendszer keretei között történjék.
Az igazgatótanács elemezte a privatizációs program közeljövőben történő megindításának, illetve a vállalati tanácsok kötelező megújításának összefüggéseit. (folyt.köv.)
1990. augusztus 29., szerda 18:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|