|
|
|
|
- Négyszemközt dr. Torgyán Józseffel - 2. folyt.
|
Ellenben el kellett mennem akkor hónapokig segédmunkásnak, de ebből konfliktusom támadt az egyetemi elhelyező hatósággal és akkor az acélöntő és csőgyárban homokcsákányozással töltöttem ezeket a hónapokat, majdnem 30 fokos hidegben. Itt ismerkedtem meg közelebbről a szatmári kubikusok életével és ez volt az a momentum az életemben, ami abszolút elkötelezetté tett a munkásság és a parasztság sanyarú sorsa iránt.
- Később mégis ügyvéd lettél. Méghozzá jónevű ügyvéd. Ez hogy történt?
- Végül is az egyetemi kiugró tanulmányi eredményem ahhoz volt elegendő, hogy az ügyvédi pályára engedtek, ami abban az időben egy jelentős dolognak számított, mert én úgy tudom, hogy mindössze ketten kerülhettünk az ügyvédi pályára. Tehát azt kell, hogy mondjam, hogy így kerültem az ügyvédi pályára, ilyen körülmények között. De az ügyvédi pályáról is távoznom kellett, ugyanis az 1956-os magatartásom miatt kizártak az Ügyvédi Kamarából, mégpedig olyan határozottal, amely indokolást nem tartalmazott, fellebbezni ellene nem lehetett, így 1958 augusztusában kitüntetéses diplomával a zsebemben és úgy, hogy az ügyvédi vizsgát külön jegyzőkönyvi dícsérettel tettem le, végül is mégint a segédmunkási terület maradt a számomra. Hónapokon keresztül, amí tovább mélyítette természetesen az előbb említett elkötelezettségemet.
De végül is azután hánapokkal később sikerült visszaverekednem magam az ügyvédi területre: Újpesten lettem ügyvéd. Újpestre úgy kerültem, hogy eredetileg a budapesti 1. számú ügyvédi munkaközösségben voltam én jelölt, és ide fel is vett engem a taggyűlés ügyvédnek, amikoris egy dr. Vadas György nevű szélsőbaloldali ember, az Ügyvédi Kamara pártbizottságának tagja megfenyegetett azzal, hogyha önként nem távozom ebből az ügyvédi munkaközösségből, akkor az 1956-os magatartásom miatt büntető feljelentést fog ellenem tenni a politikai rendőrségen. (folyt.)
1990. augusztus 9., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|