Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

MDF-sajtótájékoztató


1990. augusztus 1., szerda - Nem érez elégtételt a
részvétlenségbe fulladt népszavazás miatt a Magyar Demokrata Fórum.
Az MSZP és az MSZMP politikusai nem mérték fel, mire vállalkoznak,
az MDF véleménye szerint ugyanis nem a közönyösség, a nem megfelelő
időpont az oka a szavazók nagyarányu távolmaradásának, hanem az,
hogy ilyen szoritó gazdasági helyzetben az állampolgárokat irritálja
4OO millió forint elfecserlése - hangsúlyozta egyebek között Lezsák
Sándor ügyvezető alelnök a szerdai sajtótájékoztatón. Az újsógirók a
továbbiakban információt kaptak az MDF jogsegély-szolgálatának
tevékenységéről. Elhangzott, hogy a szolgálat feladatának tekinti az
egyéni jogsérelmeken kivül a közérdekű bejelentések kivizsgálását, s
indokolt esetben országgyűlési interpellációk előkészitését. Célja
elsősorban a jogi tanácsadás. Ugyancsak tájékoztató hangzott el az
1945-63 között törvénysértő módon elítéltek, illetve ilyen módon
személyes szabadságukban korlátozottak rehabilitációjáról. Végül az
MDF-hez közel álló Fórum Alapitványt ismertetve bejelentették: a
kuratórium döntése alapján, az alapitvány segitségével, megújulva,
ismét megjelenik a Magyar Fórum. (MTI)



1990. augusztus 1., szerda 12:34


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MDF-sajtótájékoztató (1. rész)

1990. augusztus 1., szerda - Csaknem fél tucat témát készített elő szerdai sajtótájékoztatójára a Magyar Demokrata Fórum: valamennyi napirendi pontot részletesen megvilágította az ugyancsak számos előadó. Elsőként Lezsák Sándor ügyvezető alelnök a népszavazással összefüggésben hangsúlyozta: a Magyar Demokrata Fórum nem érez elégtételt a részvétlenségbe fulladt népszavazás miatt. Az MSZP és az MSZMP politikusai nem mérték fel, mire vállalkoznak, az MDF véleménye szerint ugyanis nem a közönyösség, a nem megfelelő időpont az oka a szavazók nagyarányú távolmaradásának, hanem az, hogy ilyen szorító gazdasági helyzetben az állampolgárokat irritálja 4OO millió forint elfecsérlése. Az alelnök utalt arra, hogy az elmúlt esztendő hasonló időszakában magasabb részvételi aránnyal rendezték meg az időközi választást, mivel az állampolgárok felismerték annak nagyobb tétjét. Reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező hónapokban hasonló felelőtlen kezdeményezéssel nem teszik próbára a társadalom tűrőképességét.


A továbbiakban kifejtette: ingerült a közvélemény, mert nem
érzékeli a valóságos rendszerváltást, csupán az újságokban olvas
róla, környezetében nem tapasztalja a bűnösök megbüntetését. Mint
mondta: különösen ingerlő azoknak a magatartása, akik a törvényeket
kijátszva biztosítják további jólétüket. Az MDF-hez naponta számos
bejelentés érkezik a lakosságtól törvénytelenségekről,
visszaélésekről, egyéni jogsérelmekről, hűtlen kezelésről. A
szervezet nem kíván feljelentő hivatal lenni, de a beérkező ügyeket
vizsgálatra, parlamenti képviselőinek interpellálásra vagy a
nyilvánossághoz továbbítja. Az első tapasztalatok azt bizonyítják,
hogy - pártállástól függetlenül - mind jobban oldódik az
állampolgárok félelme, ha környezetükben is érződik az erős
tisztulási folyamat. Mindennek hátteréül hozta létre
jogsegélyszolgálatát az MDF.

    Az információs és jogi tanácsadó szolgálat tevékenységét
Mesterházyné Fogarasi Gabriella jogtanácsos mutatta be az
újságíróknak. A szolgálat feladataként jelölte meg az
igazságszolgáltatásban megingott állampolgári bizalom megerősítését,
a szakszerű jogi tanácsadást, a rendszerváltással kapcsolatosan még
fokozódó jogbizonytalanságban való eligazodás segítését, a
helyhatósági-választási és önkormányzati törvénnyel kapcsolatos jogi
felvilágosítást. (folyt. köv.)



1990. augusztus 1., szerda 15:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MDF-sajtótájékoztató (2. rész)


Hamarosan megalakul az MDF jogi bizottsága is, amely a súlyos
jogsértést tartalmazó közérdekű bejelentések kezelésén túl a
törvény- és jogszabály-tervezetek véleményezésével, értelmezésével a
Parlament és a kormányzat munkáját segíti majd. A tájékoztatón
elhangzott: az MDF-hez érkező beadványok politikai színezetűek, az
emberek végső elkeseredésükben fordulnak a szervezethez. A
szakemberek azonban ügyelnek arra, hogy mint legerősebb kormánypárt,
szelektáljanak, s nem szeretnék azt a látszatot kelteni: a hozzájuk
fordulók mindenképpen méltányosabb elbírálásra számíthatnak. Lezsák
Sándor annak a véleményének adott hangot, hogy valamennyi politikai
erőnek létre kellene hoznia saját jogsegély-szolgálatát.

    Az elhangzottak alátámasztásául Horváth Béla képviselő felidézte
a közelmúltban a Parlamentben előterjesztett interpellációját a
Dél-Budai Vendéglátóipari Vállalat ügyében, amellyel kapcsolatban
törvényességi óvás született, s amely precedens lehet arra, hogy az
MDF milyen súlyú témákkal kíván érdemben foglalkozni. Mint kiderült:
az óvás jogos volt, s a részvénytársasággá alakulás ügye a napokban
a Legfelsőbb Bíróság elé kerül.

    A sajtótájékoztatóra meghívott Bogdán Tibor igazságügyi
minisztériumi államtitkár és Kovács Lajos, a Minisztertanács
Hivatalának főosztályvezetője az 1945-63 közötti törvénytelen
ítéletekkel kapcsolatos társadalmi igazságtételről adott
áttekintést. Elmondták: bár néhány közismerten nagy ügyben
megtörtént a jogi rehabilitálás - példaként említetták a Nagy Imre-,
a pócspetri, a Nitrokémia-ügyet -, ugyanakkor nyilvánvalóvá vált,
hogy az ilyen típusú tömeges törvénysértéseket nem lehet mind
elbírálni. Emlékeztettek: a kormány létrehozta a kárpótlási
hivatalt, a tárcák ezirányú tevékenységének összehangolására.
Hangsúlyozták: vizsgálni szükséges az 1963 utáni ítéleteket is,
közöttük az izgatás és a közösség megsértése miatt születetteket.
Ide soroltak bizonyos gazdasági bűncselekmények körét: vélhetően
közöttük is található koncepciós per. Elhangzott: 1945-63 között
egymillió embert ért különböző politikai indíttatású sérelem vagy
hátrányos megkülönböztetés. Százezerre tehető az úgynevezett
málenkij robotra hurcoltak száma, tízezerre a kitelepítetteké.
Kétszázezren voltak hadifoglyok - közülük százezren haza se jöttek.
Tízezernél több embert ítéltek el, vettek közbiztonsági őrizetbe az
1956-os eseményeket követően. Összességében az adott csaknem két
évtizedben hatvannál több jogcímen hoztak ítéleteket. (folyt. köv.)



1990. augusztus 1., szerda 15:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MDF-sajtótájékoztató (3. rész)


Mintegy 17O ezer egyéni kártalanítási kérelem szerepel a
nyilvántartásban. A kormány álláspontja szerint minden körülmények
között teljes körű megoldásra kell törekedni, akkor is, ha az anyagi
fedezet még nem áll rendelkezésre. Várhatóan ez évben olyan
progresszív nyugdíjrendezés valósul meg, amely számításba veszi a
börtönben töltött éveket is. Az érintett társadalmi szervek
bekapcsolásával olyan terület alakítását tervezik, amely kidolgozza
a méltányos rendezés programját, ügyelve újabb sérelmek
elkerülésére. A jövő esztendőben az MDF kárpótlási törvényt terjeszt
az Országgyűlés elé annak érdekében, hogy jogalapja legyen a
méltányos és igazságos gyakorlatnak.

    Végezetül Tallós Endre újabb információkkal szolgált a Fórum
Alapítvány sorsáról. Az alapító elmondta: létrejött az alapítvány
kuratóriuma, Csurka István elnökletével. Egyik legfontosabb
feladatának politikai akadémia létrehozását tartja, amely egyesületi
formában működik majd. Az egyesületbe várják mindazokat, akik -
pártmeghatározottságtól függetlenül - politológiával foglalkoznak. A
szeptembertől induló rendezvényeken számos, a közvéleményt is érintő
témában hangzanak el előadások, rangos külföldi szakemberek
részvételével. Az alapítvány felkarolja az MDF-hez közel álló sajtó
megteremtését: részvényesként jelentős részt vállal abban, hogy a
Magyar Fórum megújulva, szolgáltató lapként újra megjelenhessen.
(MTI)



1990. augusztus 1., szerda 15:32


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Javítás az mtib1029.sz. hírre


1990. augusztus 1., szerda - Mai mtib.1029. számú,
MDF-sajtótájékoztató (3. rész) című hírünk 1. bekezdésének 7.
sorában a szöveg helyesen:

     ...olyan testület alakítását...
     --------

(MTI)



1990. augusztus 1., szerda 17:25


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD