|
|
 |
|
 |
MDF-sajtótájékoztató (2. rész)
|
Hamarosan megalakul az MDF jogi bizottsága is, amely a súlyos
jogsértést tartalmazó közérdekű bejelentések kezelésén túl a
törvény- és jogszabály-tervezetek véleményezésével, értelmezésével a
Parlament és a kormányzat munkáját segíti majd. A tájékoztatón
elhangzott: az MDF-hez érkező beadványok politikai színezetűek, az
emberek végső elkeseredésükben fordulnak a szervezethez. A
szakemberek azonban ügyelnek arra, hogy mint legerősebb kormánypárt,
szelektáljanak, s nem szeretnék azt a látszatot kelteni: a hozzájuk
fordulók mindenképpen méltányosabb elbírálásra számíthatnak. Lezsák
Sándor annak a véleményének adott hangot, hogy valamennyi politikai
erőnek létre kellene hoznia saját jogsegély-szolgálatát.
Az elhangzottak alátámasztásául Horváth Béla képviselő felidézte
a közelmúltban a Parlamentben előterjesztett interpellációját a
Dél-Budai Vendéglátóipari Vállalat ügyében, amellyel kapcsolatban
törvényességi óvás született, s amely precedens lehet arra, hogy az
MDF milyen súlyú témákkal kíván érdemben foglalkozni. Mint kiderült:
az óvás jogos volt, s a részvénytársasággá alakulás ügye a napokban
a Legfelsőbb Bíróság elé kerül.
A sajtótájékoztatóra meghívott Bogdán Tibor igazságügyi
minisztériumi államtitkár és Kovács Lajos, a Minisztertanács
Hivatalának főosztályvezetője az 1945-63 közötti törvénytelen
ítéletekkel kapcsolatos társadalmi igazságtételről adott
áttekintést. Elmondták: bár néhány közismerten nagy ügyben
megtörtént a jogi rehabilitálás - példaként említetták a Nagy Imre-,
a pócspetri, a Nitrokémia-ügyet -, ugyanakkor nyilvánvalóvá vált,
hogy az ilyen típusú tömeges törvénysértéseket nem lehet mind
elbírálni. Emlékeztettek: a kormány létrehozta a kárpótlási
hivatalt, a tárcák ezirányú tevékenységének összehangolására.
Hangsúlyozták: vizsgálni szükséges az 1963 utáni ítéleteket is,
közöttük az izgatás és a közösség megsértése miatt születetteket.
Ide soroltak bizonyos gazdasági bűncselekmények körét: vélhetően
közöttük is található koncepciós per. Elhangzott: 1945-63 között
egymillió embert ért különböző politikai indíttatású sérelem vagy
hátrányos megkülönböztetés. Százezerre tehető az úgynevezett
málenkij robotra hurcoltak száma, tízezerre a kitelepítetteké.
Kétszázezren voltak hadifoglyok - közülük százezren haza se jöttek.
Tízezernél több embert ítéltek el, vettek közbiztonsági őrizetbe az
1956-os eseményeket követően. Összességében az adott csaknem két
évtizedben hatvannál több jogcímen hoztak ítéleteket. (folyt. köv.)
1990. augusztus 1., szerda 15:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|