|
|
 |
|
 |
A magyar sajtótörvény
|
---------------------
Washingnton, 1990. július 31. (Amerika Hangja, Reggeli híradó) -
A magyar Országgyűlés javaslatot hagyott jóvá, amely szorgalmazza,
hogy a tömegtájékoztatási intézmények vezetőit az ország
köztársasági elnöke nevezze ki.
Budapesti munkatársunk jelentette, hogy az új magyar kormányzat
egy lépéssel közelebb került a sajtószabadság megvalósításához.
- A diktatúra megszűnt Magyarországon, de a sajtószabadságra még
mindig nincs törvényes garancia. Antall József miniszterelnök tegnap
előterjesztett javaslata értelmében - amelyet a parlament
jóváhagyott - a kormányfő jelöli ki az állami rádió- és televízió,
valamint a Magyar Távirati Iroda vezetőjét. A köztársasági elnök,
Göncz Árpád ezután hivatalosan kinevezi a tömegkommunikációs
intézmények élén álló személyeket.
- A kommunista Magyarországon a tömegtájékoztatás a kommunista
párt agitációs és propaganda osztálya alá tartozott -, most azonban
a demokratikusan megválasztott, konzervatív miniszterelnök jelöli ki
azokat a személyeket, akik a hírmédia élén állnak és egyben
elfogadhatók a liberális ellenzék részéről is.
- Az Országgyűlés tegnapi döntése visszafordítja a múlt heti
döntést a kérdésben. Az előző döntés értelmében ugyanis a kommunista
vezetőség maradt a hírközlőszervek élén. A konzervatív kormány és a
liberális ellenzék közötti vita a jelölések felett mindössze az első
volt, és várhatóan továbbiak követik a sajtószabadság
megvalósításának folyamatában Magyarországon.
Az ellenzéki szabaddemokraták egyik vezetője, Rajk László úgy
véli, hogy a sajtószabadságot nem törvénnyel, hanem alkotmányos
garanciával kell biztosítani. (folyt.)
1990. július 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyar sajtótörvény - 1. folyt.
|
- Teljes vita indul majd - várhatóan szeptemberben - a
sajtótörvényről. A szabaddemokraták álláspontja szerint nincs
szükség sajtótörvényre, szabad sajtóra és nem sajtótörvényre van
szükség. A kormány persze - amelynek álláspontja statikus ebben az
átmenti időszakban - fennhatóságra törekszik, valamiféle
sajtótörvényre, szerintünk azonban erre nincs szükség.
- A magyar újságírók attól tartanak, hogy a konzervatív
kormánynak hasonló érdekei vannak, mint az előző kommunista
rezsimnek a hírközlő szervek fennhatósága tekintetében. A parlament
elvetette az ellenzék javaslatát független bizottság felállítására,
amelyben újságírók, a televízió alkalmazottai és a nagyközönség
tagjai foglalnának helyet, hogy tanáccsal szolgáljanak a kormánynak
az állami hírközlő szerveket illetően.
- Antall miniszterelnök nem ellenzi a független bizottságot, de
az elképzelést - szerinte - jobban ki kell dolgozni a parlament hat
politikai pártjának.
Rajk rámutatott: az állami rádiónak és televíziónak feltétlen
szüksége van új vezetőségre, az ellenzék ezért beleegyezett a
haladéktalan kinevezésekbe az átmeneti időszakban.
A magyar újságírók alkotmányos garanciát szeretnének a
sajtószabadságra, nemcsak ígéreteket a kormánytól. +++
1990. július 31., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|