|
|
|
|
Rendkívüli ülésszak - rendhagyó plenáris ülés (4. rész)
|
- Egy olyan országban, ahol a köztársasági elnököt, a Házelnököt, a miniszterelnököt, a kormány tagjait nyugodtan támadhatta a sajtó, ott a sajtószabadságot megkérdőjelezni politikailag erkölcstelennek tűnik - mondotta Antall József.
A továbbiakban kifejtette, hogy meggyőződése szerint a magyar kormány, az Országgyűlés és a megújhodásban résztvevő valamennyi politikai párt egyértelműen a sajtószabadság híve, és semmiféle olyan lépést nem tett, ami a sajtószabadságot sértette volna. Semmiféle hisztéria, üldöztetési mánia, jól kiszámított politikai manipuláció nem lehet indok arra, hogy Magyarországon megkérdőjelezzék a meglévő sajtószabadságot. Ezzel kapcsolatban utalt arra: feltétlenül szükség van egy korszerű, sajtó-, tájékoztatási törvényre, amely biztosítja a sajtószabadságot, egyidejűleg meghatározza minden vonatkozásban a sajtó felelősségét, de úgy, hogy az a sajtó szabadságával soha ellentétbe ne kerüljön.
- A magyar kormány garanciát nyújt arra, hogy Magyarországon sajtószabadság lesz, s ennek jegyében foglalt eddig is állást. Minden olyan vádaskodás, amikor állami kezelésben vagy a kormány felügyelete alatt lévő intézményeknél tett lépéseket félremagyaráznak, azokkal kapcsolatban célzatos következtetéseket vonnak le, egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Úgy gondolom, hogy Magyarországon a szabad sajtót és mindazt, ami ezzel összefügg, a jogállamiság szerves részének tekintünk. Semmiféle szervezet, testület nem engedheti meg magának, hogy a szabad választásokon megválasztott Országgyűlést és az annak felelős kormányt ilyen cselekedeteiben kérdőjelezze meg - hangoztatta végezetül Antall József. (folyt. köv.)
1990. július 30., hétfő 17:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|