|
|
 |
|
 |
Rendkívüli ülésszak - rendhagyó plenáris ülés (3. rész)
|
A délutáni plenáris ülésen Antall József személyesen
terjesztette elő a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar
Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek
kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot, amelyet mind a
Kulturális, mind az Alkotmányügyi Bizottság egyhangúlag elfogadott.
Az előterjesztés lényege, hogy ezen médiák vezetőinek
kinevezéséről és felmentéséről - a miniszterelnök javaslatára az
illetékes országgyűlési bizottság véleményének figyelembe vételével
- a köztársasági elnök dönt.
A miniszterelnök előterjesztésében kitért arra is, hogy a
kormány nincs ellene a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága
felállításának, viszont ennek módjáról, a bizottság feladatairól
célszerű lenne folytatni a hatpárti tárgyalásokat.
Mivel senki nem kívánt hozzászólni, s módosító indítvány sem
érkezett, a Parlament ez alkalommal rekord gyorsasággal, 271 igenlő
és 3 tartózkodó szavazattal elfogadta a közszolgálati tájékoztatási
eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot.
Már a hétfői munkanap végén - nem kívánván megzavarni az ülés
menetét -, de még mindig e témához kapcsolódva Antall József újra
szót kért, s felszólalásában hangsúlyozta: szeretné, ha a médiák
vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvény véget vetne annak az
áldatlan állapotnak, amely a sajtó és a politika, a sajtó és az
Országgyűlés, ha úgy tetszik, a sajtó és a kormány között kialakult.
Ezzel kapcsolatban kifejtette:
- Úgy gondolom, közös nemzeti felelőssége az országnak, hogy
milyen képet alkotnak róla, és milyen képet alkottat magáról. Úgy
vélem: az olyan lépések, amikor felelős szervezetek külföldi
segítséget, külföldi döntőbíráskodást kérnek annak eldöntésére, hogy
Magyarországon sajtószabadság van-e vagy sem, meglehetősen furcsának
tűnhetnek. Ha ezt egy banánköztársaság teszi akkor meg lehet érteni.
De, Magyarországon, ahol a sajtószabadság olyan méretű,
nyugodtan mondhatom, mint sehol jelenleg a világban, egy ilyen
lépés kizárólagosan Magyarország külső képének a megrontását
szolgálja, s az irántunk való bizalmat csökkenti.
Ezt követően a miniszterelnök feltette a kérdést: volt-e
egyetlen olyan lépés, amivel bármelyik újságírót akadályozta
munkájában vagy volt-e olyan lap, amelyik ellen eljárást indítottak,
írt bármit is a kormány tagjai, az Országgyűlés elnöke vagy akár a
köztársasági elnök ellen? (folyt.köv.)
1990. július 30., hétfő 17:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|