Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Felcím: Az Országos Érdekegyeztető Tanács


Főcím: Tárgyalási minimum: a minimálbér

Budapest, 1990. július 30. Hétfő (MTI-Press)

A kormány javaslatára és a szakszervezetek kezdeményezésére
szerdán összeül az Országos Érdekegyeztető Tanács. Miről is lesz szó
ezen a mostani tanácskozáson? Ismeretes, a kormány korábban már
megvitatta és mintegy "megajánlotta" az 5100 forintos minimálbért. A
szakszervezetek felmérve az infláció mértékét, s a megélhetési
költségeket, - egymásközt - megállapodásra jutottak, hogy a
tárgyalások során a kiindulási alap: 5700 forintos minimálbér.

    Meglehetősen nagy a távolság a két összeg között, s ha egy
kicsit elvonatkoztatunk, akkor kiderül, hogy nemcsak a két összeg
között nagy a különbség, hanem a kormány és a szakszervezetek között
is.
    Dr. Antall József miniszterelnök több ízben kijelentette már,
hogy nem kíván a szakszervezetekkel érdemi tárgyalásokat folytatni,
nincs szükség "csúcstalálkozókra", az érdekvédelmi konfliktusok
feloldása és megoldása nem a kormány és a szakszervezetek, hanem a
munkavállalók és a munkáltatók feladata, s ebben az
érdekegyeztetésben van hatalmas szerepük a szakszervezeteknek.
    Napjaink kérdéséhez persze hozzátartozik az is, hogy kik, milyen
szervezetek tartoznak az általános és összefoglaló fogalomba:
szakszervezetek. Mert ahogy mindennapi politikai életünkben
érvényesül a demokratikus pluralizmus, úgy kell tudomásul venni,
hogy egyre több szervezet alakul érdekvédelmi céllal, s ha a
szakszervezetekről szólunk, akkor az nem az egykori monolitikus és
állampárthoz kötödő egyetlen szakszervezetet jelenti, hanem a SZOT
jogutódjaként létrejött MSZOSZ mellett a Független Szakszervezetek
Ligáját, a munkástanácsokat, a különböző szakszervezeti
tömörüléseket, a Szolidaritás Szakszervezeti Szövetséget, s az egyre
több új érdekvédelmi formációt.

    Alcím: Jog és érdekvédelem

    Ki fog kivel tárgyalni? Az új Országos Érdekegyeztető Tanáccsal
kapcsolatban ez a legfontosabb és a leglényegesebb kérdés. A
mostani tanácskozáson tehát, nem csupán az egy millió embernél
többet érintő minimálbérről folyik majd a vita, hanem arról is, hogy
milyen jogosítványai lesznek ennek a tanácskozó testületnek, s
minden bizonnyal az is szóba kerül, hogy milyen feltételek mellett
lesz valóban hatékony és működőképes a testület. (folyt.)



1990. július 30., hétfő 12:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Minimálbér 2. rész


Ezek a kérdések nehezen megválaszolhatók, hiszen egy sokszorosan
öszetett és bonyolult témakörről, sokak által vitatott
közelítésekről van szó. Arról például, hogy megszületik-e a
közeljövőben a szakszervezeti, vagy ha jobban tetszik, az
érdekvédelmi törvény, amely megszabja törvényes kereteit a
munkavállalók garantált jogainak, s az érdekeiket képviselő
szervezetek mozgásterének. De közelíthetjük más oldalról is a
kérdést. A fejlett nyugati demokráciákban már kialakultak az
érdekegyeztetés különböző szintű fórumai. Magyarországon ilyen
fórumok még csak ritkán akadnak. Ezért hát, kettős most az Országos
Érdekegyeztető Tanács feladata. A korábban jelzett alsóbb szintű
fórumok hiányában a mostani tanácskozáson kell többek között olyan
témákban is dönteni, amelyek valóban nem tartoznak az országos
érdekegyeztetés "asztalára". Dehát milyen fórumokról van szó?
    Vizsgáljuk meg a különböző "lépcsőfokokat". Az elsőszámú
egyeztető fárum a munkavállaló és a munkaadó "üzemi" szintje. De,
amíg nincsenek meg kristálytisztán a tulajdonosok, addig ki veheti
magának a bátorságot megjelölni, hogy ki a valóságos munkaadó?
Szólhatnánk az ágazati szintű érdekegyeztetésről, amelynek
hellyel-közzel megvannak, vagy most vannak alakulóban a
munkavállalói, érdekvédelmi szervezetei, ugyanakkor az Ipari Kamara
tagozódása még nem olyan mértékű, hogy kialakulna a valóságos és
tárgyalóképes partnerség. Szólhatnánk a Gyáriparosok Országos
Szövetsége, és a legmagasabb szintű szakszervezeti fórum tárgyalási
és egyezkedési lehetőségeiről. De lám, itt is gondjaink vannak,
hiszen ma már két Gyáriparosok Országos Szövetsége is működik, és
vajon ki tudja megmondani, hogy melyik az a legmagasabb
szakszervezeti fórum, amelyik képviselheti valamennyi munkavállaló
érdekeit e tárgyalásokon?

    Alcím: Megegyezés a részletkérdésekben

    Kérdések és kérdések sorozata, amelyek megválaszolására sürgősen
szükség van. Úgy is fogalmazhatnánk, tisztázni kell az
erőviszonyokat: ki kivel győzködjön, mit jelent az, hogy
alkupozíció, s hogyan lehet úgy dönteni, hogy a harc ne a harc
kedvéért, hanem az eredményért legyen. (folyt.)



1990. július 30., hétfő 12:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Minimálbér 3. rész


A múlt hét végi szakszervezeti kerekasztal-tárgyalások nagy
eredménye volt, hogy az ott jelenlevő érdekképviseleti szervezetek
konszenzusra jutottak abban, hogy valamennyien a munkavállalók
érdekeit képviselik és érdekeik védelmében működnek, s
természetesen a megállapodáshoz tartozott, ez az ominózus 5700
forintos minimálbér is.
    Úgy tűnik, nem lesz sima és egyszerű az Országos Érdekegyeztető
Tanács mostani ülése. Részben, mert az eddigieknél is keményebb
körülmények között találkoznak a munkavállalók, a munkaadók és a
kormány képviselői, másrészt pedig fel kell készülni arra is, hogy
míg az alapvető és lényegi dolgokban az érdekvédelmet felvállaló
szervezetek megegyeztek, addig részletkérdésekben - és nagyon is
jelentős ügyekben - korántsincs meg az összhang. Ez az
OÉT-tanácskozás tehát minden bizonnyal nem a könnyű megegyezések,
hanem sokkal inkább a nagy viták tanácskozása lesz. Csak
reménykedhetünk abban, hogy e vitákban a józan ész s a megegyezésre
törekvés lesz mindegyik tárgyaló fél vezérlőereje. (MTI-Press)
S. Boda András



1990. július 30., hétfő 12:57


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD