|
|
 |
|
 |
Felcím: Az Országos Érdekegyeztető Tanács
|
Főcím: Tárgyalási minimum: a minimálbér
Budapest, 1990. július 30. Hétfő (MTI-Press)
A kormány javaslatára és a szakszervezetek kezdeményezésére
szerdán összeül az Országos Érdekegyeztető Tanács. Miről is lesz szó
ezen a mostani tanácskozáson? Ismeretes, a kormány korábban már
megvitatta és mintegy "megajánlotta" az 5100 forintos minimálbért. A
szakszervezetek felmérve az infláció mértékét, s a megélhetési
költségeket, - egymásközt - megállapodásra jutottak, hogy a
tárgyalások során a kiindulási alap: 5700 forintos minimálbér.
Meglehetősen nagy a távolság a két összeg között, s ha egy
kicsit elvonatkoztatunk, akkor kiderül, hogy nemcsak a két összeg
között nagy a különbség, hanem a kormány és a szakszervezetek között
is.
Dr. Antall József miniszterelnök több ízben kijelentette már,
hogy nem kíván a szakszervezetekkel érdemi tárgyalásokat folytatni,
nincs szükség "csúcstalálkozókra", az érdekvédelmi konfliktusok
feloldása és megoldása nem a kormány és a szakszervezetek, hanem a
munkavállalók és a munkáltatók feladata, s ebben az
érdekegyeztetésben van hatalmas szerepük a szakszervezeteknek.
Napjaink kérdéséhez persze hozzátartozik az is, hogy kik, milyen
szervezetek tartoznak az általános és összefoglaló fogalomba:
szakszervezetek. Mert ahogy mindennapi politikai életünkben
érvényesül a demokratikus pluralizmus, úgy kell tudomásul venni,
hogy egyre több szervezet alakul érdekvédelmi céllal, s ha a
szakszervezetekről szólunk, akkor az nem az egykori monolitikus és
állampárthoz kötödő egyetlen szakszervezetet jelenti, hanem a SZOT
jogutódjaként létrejött MSZOSZ mellett a Független Szakszervezetek
Ligáját, a munkástanácsokat, a különböző szakszervezeti
tömörüléseket, a Szolidaritás Szakszervezeti Szövetséget, s az egyre
több új érdekvédelmi formációt.
Alcím: Jog és érdekvédelem
Ki fog kivel tárgyalni? Az új Országos Érdekegyeztető Tanáccsal
kapcsolatban ez a legfontosabb és a leglényegesebb kérdés. A
mostani tanácskozáson tehát, nem csupán az egy millió embernél
többet érintő minimálbérről folyik majd a vita, hanem arról is, hogy
milyen jogosítványai lesznek ennek a tanácskozó testületnek, s
minden bizonnyal az is szóba kerül, hogy milyen feltételek mellett
lesz valóban hatékony és működőképes a testület. (folyt.)
1990. július 30., hétfő 12:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|