|
|
|
|
Hatpárti egyeztetés után: esély a valódi önkormányzatokra -
Tölgyessy Péter nyilatkozata (1. rész)
|
1990. július 27., péntek - A parlamenti pártok megállapodása
nyomán az Országgyűlés olyan önkormányzati törvényeket alkothat,
amelyek az eredeti törvényjavaslat szerinti, felülről vezérelt és
jelentősen centralizált önkormányzati rendszer helyett valódi
önkormányzatok megalakulására és működésére adnak lehetőséget,
esélyt. Ez a megállapodás tehát a szabadelvű erők nagy sikereként
könyvelhető el, anélkül, hogy a kormánypártok vesztesek lennének -
mondotta Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti
frakciójának vezetője az MTI munkatársának adott nyilatkozatában.
A tárgyalásokon elfogadott koncepció szerint minden településen működik majd önkormányzati képviselőtestület annak érdekében, hogy a helyi ügyek valóban helyben intéződjenek el. A legkisebb képviselőtestületek három tagúak lesznek, a legnagyobbat - 89 taggal - a fővárosban választják meg. A helyi önkormányzatoknak a törvényben előírt kötelezően ellátandó feladataik lesznek, amelyek megoldására társulásokat is létrehozhatnak. A megyei képviselőtestületek szerepe erőteljesen korlátozott lesz, s ami a legfontosabb: nem hozhatnak a helyi képviselőtestületekre kötelező érvényű döntést, nem adhatnak utasításokat számukra. A jelenlegi megyehatárok ugyan megmaradnak - de a törvényjavaslat értelmében - az egyes településeknek lehetőségük, joguk lesz arra, hogy esetleg kiváljanak egy-egy megyéből és másikhoz csatlakozzanak. Erről azonban csak helyi népszavazás dönthet, s szükséges hozzá a befogadó megye képviselőtestületének egyetértése is.
A sokat vitatott főispáni intézményt a köztársasági biztos intézménye váltja fel a javaslat szerint. Az elképzelés szerint a 8 köztársasági biztost a köztársasági elnök nevezi ki, természetesen parlamenti meghallgatás után, a miniszterelnök javaslatára. Jogkörük összehasonlíthatatlanul szűkebb lesz, mint a főispánoké lehetett volna. Nem telepedhetnek rá területükre, nem gyakorolhatnak központi felügyeletet, alárendeltként kezelve a megyéket, a településeket. Törvényességi ellenőrzést végezhetnek, és törvénytelenség esetén csupán felszólítják az érintett települést döntése felülvizsgálatára. Dönteni azonban csak a településnek van joga. Ha a köztársasági biztos továbbra is törvényellenesnek ítéli a döntést, akkor fordulhat bírósághoz. Ezen túlmenően a köztársasági biztoshoz bizonyos esetekben fellebbezni lehet, esetenként hivatali ügyekkel foglalkozik majd - hangsúlyozta az ellenzéki politikus. (folyt.köv.)
1990. július 27., péntek 17:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|