|
|
|
|
Budapestre érkeztek az albán menekültek (1. rész)
|
1990. július 14., szombat - Albán menekültek érkeztek
szombaton hajnalban Budapestre. A Malév különrepülőgépe 44 albán
állampolgárt hozott, közülük 39-en a tiranai magyar nagykövetségen,
öten pedig a bolgár misszió épületében kértek menedéket. Az utóbbiak
még szombaton tovább utaznak Szófiába.
Mint ismeretes az elmúlt hetekben a különböző országok tiranai képviselet eire albán állampolgárok hatoltak be, - a magyar nagykövetségre öszesen negyvenen -, akik a jobb megélhetés reményében külföldre szándékoztak távozni. A híradások szerint csak heten akartak Magyarországon letelepedni, a többiek tovább akartak utazni. Az albán kormány július 7-én rendeletet bocsátott ki, mely lehetővé tette a menedéket keresők külföldre utazását. Szilvási József, a Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatalának tisztségviselője a menekültekért indított repülőgépen arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a magyar kormány már július 12-én, csütörtökön döntött az albánok befogadásáról. A Külügyminisztérium és a Malév megbeszélései alapján a légitársaság még e napon elszállíthatta volna a menekülteket, ám az indulást - az albán fél kérésére - péntek estére kellett halasztani. A Magyar Vöröskereszt felkészült a menekültek ellátására, a szükséges egészségügyi vizsgálatok elvégzésére.
Egy nappal az utazás előtt az egyik albán állampolgár elhagyta a magyar külképviseletet, így péntek éjfél körül 39 albán - köztük két kisgyerek - szállt be a TU-134-esbe. A belépést a magyar biztonsági szervek alapos motozása előzte meg. A menedéket keresők - a többhetes bizonytalanság, a fáradtság és az idegfeszültség ellenére - vidámak voltak. Csupán egy komolyabb sérült volt közöttük, de a középkorú férfi is csak a követség kertjében szenvedett balesetet. Őt a Magyar Mentőszolgálat orvosai már Tiranában gondozásukba vették. Az MTI-nek a hazafelé vezető úton szerzett információi szerint valamennyi Budapestre érkezett emigráns más országokba szeretne tovább utazni, többségük az Amerikai Egyesült Államokban lakó ismerőséről beszélt. Menekülése okaként valamennyi albán az otthoni rossz életkörülményeit említette, politikai nyilatkozatot - egyelőre - semelyikük sem tett. (folyt. köv.)
1990. július 14., szombat 09:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Budapestre érkeztek az albán menekültek (2. rész)
|
A Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatala hétfőn megkezdi a vizsgálatot azok ügyében, akik mégis Magyarországon kérnének menedékjogot. A szükséges kérdőívek feldolgozása és a személyes meghallgatások után, a szabályok szerint 30 napon belül határozatot kell hozni a menekülti státus odaítéléséről. A mostani esetben a döntéshozatalt nehezítheti (és így lassíthatja is) az információk elégtelensége. Természetesen azok is Magyarországon maradhatnak, akik nem kapnák meg a politikai menekülteknek járó kedvezményeket.
A hazánkat csak tranzitállomásnak tekintő albán állampolgárok ügyével az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának budapesti irodája foglalkozik majd, hiszen nekik is Magyarországon kell megvárniuk a célország révbe érést jelentő vízumát.
Az emigránsokat a Menekültügyi Hivatal csillebérci befogadóállomásán helyezték el. Ott lesznek az egészségügyi és adminisztratív vizsgálatok ideje alatt, illetve a politikai menedékért folyamodók ott várják meg a helyzetükről döntő határozatot. A Hivatal illetékese elmondta: most még nem lehet megbecsülni a ,,menekítési akció,, költségét, ám azt nem a Letelepedési Alapból, hanem a Külügyminisztérium költségvetéséből fedezik. A Letelepedési Alapot terheli viszont az albán állampolgárok csillebérci tartózkodása. (MTI)
1990. július 14., szombat 09:32
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|