Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Budapestre érkeztek az albán menekültek (1. rész)

1990. július 14., szombat - Albán menekültek érkeztek szombaton hajnalban Budapestre. A Malév különrepülőgépe 44 albán állampolgárt hozott, közülük 39-en a tiranai magyar nagykövetségen, öten pedig a bolgár misszió épületében kértek menedéket. Az utóbbiak még szombaton tovább utaznak Szófiába.


Mint ismeretes az elmúlt hetekben a különböző országok tiranai
képviselet eire albán állampolgárok hatoltak be, - a magyar
nagykövetségre öszesen negyvenen -, akik a jobb megélhetés
reményében külföldre szándékoztak távozni. A híradások szerint csak
heten akartak Magyarországon letelepedni, a többiek tovább akartak
utazni. Az albán kormány július 7-én rendeletet bocsátott ki, mely
lehetővé tette a menedéket keresők külföldre utazását. Szilvási
József, a Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatalának
tisztségviselője a menekültekért indított repülőgépen arról
tájékoztatta az MTI-t, hogy a magyar kormány már július 12-én,
csütörtökön döntött az albánok befogadásáról. A Külügyminisztérium
és a Malév megbeszélései alapján a légitársaság még e napon
elszállíthatta volna a menekülteket, ám az indulást - az albán fél
kérésére - péntek estére kellett halasztani. A Magyar Vöröskereszt
felkészült a menekültek ellátására, a szükséges egészségügyi
vizsgálatok elvégzésére.

    Egy nappal az utazás előtt az egyik albán állampolgár elhagyta a
magyar külképviseletet, így péntek éjfél körül 39 albán - köztük két
kisgyerek - szállt be a TU-134-esbe. A belépést a magyar biztonsági
szervek alapos motozása előzte meg. A menedéket keresők - a
többhetes bizonytalanság, a fáradtság és az idegfeszültség ellenére
- vidámak voltak. Csupán egy komolyabb sérült volt közöttük, de a
középkorú férfi is csak a követség kertjében szenvedett balesetet.
Őt a Magyar Mentőszolgálat orvosai már Tiranában gondozásukba
vették. Az MTI-nek a hazafelé vezető úton szerzett információi
szerint valamennyi Budapestre érkezett emigráns más országokba
szeretne tovább utazni, többségük az Amerikai Egyesült Államokban
lakó ismerőséről beszélt. Menekülése okaként valamennyi albán az
otthoni rossz életkörülményeit említette, politikai nyilatkozatot -
egyelőre - semelyikük sem tett. (folyt. köv.)



1990. július 14., szombat 09:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Budapestre érkeztek az albán menekültek (2. rész)


A Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatala hétfőn megkezdi a
vizsgálatot azok ügyében, akik mégis Magyarországon kérnének
menedékjogot. A szükséges kérdőívek feldolgozása és a személyes
meghallgatások után, a szabályok szerint 30 napon belül határozatot
kell hozni a menekülti státus odaítéléséről. A mostani esetben a
döntéshozatalt nehezítheti (és így lassíthatja is) az információk
elégtelensége. Természetesen azok is Magyarországon maradhatnak,
akik nem kapnák meg a politikai menekülteknek járó kedvezményeket.

    A hazánkat csak tranzitállomásnak tekintő albán állampolgárok
ügyével az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának budapesti irodája
foglalkozik majd, hiszen nekik is Magyarországon kell megvárniuk a
célország révbe érést jelentő vízumát.

    Az emigránsokat a Menekültügyi Hivatal csillebérci
befogadóállomásán helyezték el. Ott lesznek az egészségügyi és
adminisztratív vizsgálatok ideje alatt, illetve a politikai
menedékért folyamodók ott várják meg a helyzetükről döntő
határozatot. A Hivatal illetékese elmondta: most még nem lehet
megbecsülni a ,,menekítési akció,, költségét, ám azt nem a
Letelepedési Alapból, hanem a Külügyminisztérium költségvetéséből
fedezik. A Letelepedési Alapot terheli viszont az albán
állampolgárok csillebérci tartózkodása. (MTI)



1990. július 14., szombat 09:32


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD