|
|
 |
|
 |
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
A kongresszus a vártnál sokkal hamarébb fog újra összeülni, két
év mulva új pártprogramot fogadnak majd el.
Beszédében Gorbacsov utalást tett a hét legfeljettebb ipari
ország vezetőinek e héten történt csúcstalálkozójára, amelyen
megvitatták a Szovjetuniónak a reformprogram alátámasztása érdekében
nyújtandó gazdasági segélyek kérdését is. Mint a szovjet vezető
mondotta: Moszkva hálásan fogadna bármilyen segítséget, az ilyen
jellegű segélyek folyósítását azonban nem szabad politikai
feltételek teljesítéséhez kötni. Azt is hozzátett: az a tény, hogy a
szovjet segélyek ügye megvitatásra került a hustoni ülésen arra
mutat, hogy a Szovjetuniónak a világgazdaságába történő integrációja
felé vezető lépéseire, amelyekkel kimozdult maga választotta
elszigeteltségéből, pozitív fogadtatásra reagáltak.
Romániában mintegy ötvenezer személy részvételével nagy
kormányellenes tüntetést rendeztek. Ez volt az egyik legnagyobb
kormányellenes felvonulás az országban lezajlott decemberi
forradalom óta. A tüntetők bírálatokkal illették a Nemzeti Megmentés
Frontját, az országban uralkodó emberi jogi helyzet miatt, és a
kormány székhelyén a Győzelem téren petícióban követelték a múlt
hónapban megtartott felvonulások idején letartóztatott Marian
Monteanu diákvezető és más személyek szabad engedését. Ennek
ellenére a kormány később nyilatkozatban jelentette ki: a tüntetés
nem fogja befolyásolni, hogy jogi eljárást indítsanak az illetők
ellen, hozzátéve, hogy a tegnapi tüntetés békés jellege arról
tanuskodik, Romániában szólásszabadság van.
Az albán hírügynökség közlése szerint több mint százezren vettek
részt azon a tiranai tömeggyűlésen, amelyet Ramiz Alia elnök
kormányának támogatására rendeztek, a gyűlést azt követően
tartották, hogy a tiranai külföldi követségeken tartózkodó több mint
négyezer albán menekült, aki Nyugaton új életet kíván kezdeni,
tengeri úton elhagyta az országot Olaszország és Franciaország felé.
A tömeggyűlésen a Politikai Bizottság egyik magas beosztású
személyisége kijelentette: Albániát nem rendítette meg, hogy
úgymond, degenerált állampolgárok sokasága elhagyta szülőföldjét.
Mint mondotta: a kormány tudatában van annak, hogy a gazdasági
problemák következtében alacsony az életszinvonal, de a
nehézsségeket megpróbálják megoldani. (folyt.)
1990. július 14., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|