|
|
|
|
Albánia - menekültek
|
Strasbourg, Párizs, Brindisi, Athén, 1990. július 13. péntek
(Reuter/AFP/dpa/APA) - Az Európai Parlament csütörtökön elnyomó
politikával vádolta és elítélte az albán hatóságokat. A közös piaci
törvényhozók határozata az emberi jogok tiszteletben tartására és
demokratikus, pluralista rendszer bevezetésére szólította fel Tiranát.
A péntekre virradó éjszakán 545 albán menekülttel a fedélzetén, Marseille útiránnyal kifutott az albániai Durres kikötőjéből egy hajó. Az Orient Star nevű máltai hajóról van szó, amelyet a francia kormány az ország tiranai nagykövetségén menedéket talált albánok elszállítására vett bérbe. A hajó indulását a francia külügyminisztérium jelentette be pénteken hajnalban.
Az olaszországi Brindisibe több ezer menekültet várnak. Kitelepítésük ,,menetrendje,, szerint a péntek reggeli, délelőtti órákban kell odaérkezniük. Egy részüket, - azokat, akik a tiranai olasz nagykövetségen kerestek menedéket - Brindisiben, egy használaton kívüli olasz katonai táborban helyezik el. A többieket, akik más országba óhajtanak utazni, orvosi vizsgálat után továbbszállítják.
Az olasz külügyminisztérium szeretné ellenőrízni, hogyan szállítják át az albán menekülteket Tiranából Durres kikötőjébe, de az albán hatóságok nem engedik meg neki. Csak az ENSZ-főtitkár megbízottjának és az ENSZ-megbízott két segítőjének teszik ezt lehetővé - mondta csütörtökön a sajtónak az olasz külügyminisztérium megbízottja, Alessandro Grafini.
Grafini szerint a nyugatnémet kormány azt javasolta a francia és az olasz kormánynak, hogy a három ország zárja be néhány hétre tiranai nagykövetségét. Ez idő alatt kitakarítanák és fertőtlenítenék a külképviseletek épületeit.
Konsztantin Micotakisz görög kormányfő csütörtökön megerősítette azokat a sajtójelentéseket, amelyek szerint görög hadgyakorlatot tartanak az ország Albániával határos vidékein. A konzervatív kormányfő egyfelől azt hangoztatta ugyan, hogy ,,már régebben eltervezett,, manőverekről van szó, másfelől azonban utalt arra, hogy ,,a nemzeti kisebbségek helyzete veszedelmes feszültség forrása lehet,, a Balkánon. (Athén megítélése szerint az Albániában élő görög kisebbség jogfosztott, és ezt a görög kormány az utóbbi időben egyre többször szóvá is teszi.) +++
1990. július 13., péntek 07:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|