|
|
|
|
Országgyűlési bizottság napirendjén a családi pótlék (2. rész)
|
Gál Zoltán (MSZP) hozzászólásában példa nélküli esetnek minősítette, hogy az Országgyűlés szerdai plenáris ülésén a pénzügyminiszter nem válaszolt az 1990. évi pénzügyi egyensúly javítására előterjesztett kormányjavaslat vitájában elhangzott képviselői észrevételekre. Végülis a szakértők meghallgatása és a vita lezárása után a bizottság tagjainak többsége Török Ferenc módosító javaslatát támogatta.
Még az első napirendi ponton belül egy másik állásfoglalást is hozott a bizottság. A képviselők számos jogi kérdés tisztázatlansága miatt nem támogatják azt a Kulin Sándor (MDF) által tett, a családi pótlékról szóló törvény módosítására vonatkozó indítványt, amelynek lényege, hogy meghatározott esetekben a szülő helyett a szociális intézmény vezetője vehesse fel a családi pótlékot.
A bizottság tagjai a továbbiakban paragrafusonként tekintették át az országgyűlési képviselők jogállásáról készült törvényjavaslatot. Kiemelt figyelemmel foglalkoztak az országgyűlési képviselők mentelmi jogára és más jogosultságaira (különböző területekre való belépésére, javaslattételi lehetőségére), valamint kötelességére vonatkozó rendelkezésekkel. Munkaügyi és bírósági szakértők véleményét is kikérve arra a közös álláspontra jutottak, hogy a büntetőjogi és polgári jogi felelősséget érintő kérdésekben további szakértőktől kérnek véleményt.
Az ebédszünet után a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságáról és a közszolgálati tömegkommunikációs eszközök (Magyar Televízió, Magyar Rádió és Magyar Távirati Iroda) vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről, valamint a frekvencia-moratóriumról Haraszti Miklós (SZDSZ) által beterjesztett törvényjavaslat került napirendre. Tölgyessy Péter utalt arra, hogy ez a politikailag és közjogilag egyaránt fontos kezdeményezés az MDF és az SZDSZ közötti megállapodáson nyugszik, s a törvényjavaslat közös előterjesztésként is születhetett volna. Ezt követően lényegében ügyrendi kérdésről folyt a vita, éspedig arról, hogy a bizottság politikai vagy jogi értékelés alapján foglaljon-e állást. Végülis a képviselők egyhangúlag úgy döntöttek, hogy érdemi tárgyalás nélkül támogatják a törvényjavaslat plenáris ülés elé terjesztését. (MTI)
1990. július 12., csütörtök 19:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|