|
|
|
|
Bécsi csúcs-előkészítő tanácskozás - magyar felszólalás (1.rész)
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1990. július 12. csütörtök (MTI-tud.) - Az európai
csúcstalálkozó által jóváhagyandó okmányok fő tárgyköreinek
megfogalmazására nemhivatalos munkacsoportok létrehozását javasolta
Erdős André nagykövet, a külügyminisztérium főosztályvezetője
csütörtökön Bécsben, a találkozót előkészítő bizottság ülésén. A
helsinki folyamat 35 országának magas rangú diplomáciai képviselői e
hét keddjén kezdték el megbeszélés-sorozatuk első, július 27-ig tartó
szakaszát.
Felszólalásában a magyar küldöttség vezetője bevezetőül elmondta: Európában olyan folyamat megy végbe, amelyben megszűnik a földrész korábbi megosztottsága, s keleti és nyugati felének fogalma visszakapja eredeti födlrajzi jelentését. E folyamat hatása máris érződik a kétoldalú és regionális kapcsolatokban: új együttműködési társulások és formák létesülnek, mint például a Magyarország részvételével kialakult dunai-adriai ötös államcsoport, a Pentagonale. A változások nyomán ugyancsak tovább fejlődik a helsinki folyamat harmincöt országának együttműködése, amint azt a gazdasági együttműködésről tartott bonni konferencia és az emberi dimenziós koppenhágai találkozó mutatta.
Az új Európához vezető folyamatnak - folytatta Erdős André - természetesen tükröződnie kell a csúcstalálkozót előkészítő bizottság bécsi munkájában is. Az eddig kifejtett nagyszámú gondolat, elképzelés arról tanúskodik, hogy a résztvevő országok azonos irányokban gondolkodnak, és egymástól nem nagyon eltérő megközelítés-módokat alkalmaznak. Ilymódon lehetőség van arra, hogy késedelem nélkül lássanak munkához: állítsák össze a csúcstalálkozó napirendjét és dolgozzák ki e magas szintű tanácskozás dokumentumát, illetve dokumentumait. Az előkészítő bizottságnak a szerkesztési munkát mindenképpen meg kellene kezdenie közvetlenül az augusztusi ülésezési szünet után, s ehhez célszerű lenne nemhivatalos munkacsoportokat létrehozni. (folyt.)
1990. július 12., csütörtök 18:20
|
Vissza »
|
|
Bécsi csúcs-előkészítő tanácskozás - magyar felszólalás (2.rész)
|
Mint a diplomata ezután kifejtette: Magyarország azt várja a párizsi csúcstalálkozó okmányától, hogy
- ünnepélyesen és végérvényesen tegyen pontot a második világháború utáni időszakra,
- visszafordíthatatlanul vessen véget a tömb-szemléletnek és tömb-filozófiának,
- gondoskodjék egy új európai kooperatív biztonsági rendszer létrehozásának haladéktalan gyakorlati elindításáról,
- tegye lehetővé a katonai tárgyalások folytatódását és a ,,harmincötök,, biztonsági tárgyalásaihoz szükséges keretek kialakítását,
- erősítse meg a jogállamiság, a parlamenti demokrácia értékeit, és az emberi jogok tiszteletben tartásának követelményeit, beleértve a nemzeti kisebbségek védelmét is,
- foglaljon állást az új európai demokráciáknak nyújtandó politikai és anyagi támogatása mellett,
- biztosítsa a helsinki folyamat tartalmi és szerkezeti továbbfejlesztését a folyamatos párbeszédhez és együttműködéshez szükséges állandó intézmények létrehozásával.
Erdős André rámutatott: a magyar kormányzat támogatja a 35 ország különböző szintű rendszeres találkozóinak megrendezését, az európai biztonsági és együttmőködési folyamat egy adminisztratív jellegű titkárságának létrehozását, továbbá konfliktus-megelőző európai mechanizmus kialakítását. Úgy véli, hogy a csúcstalálkozó után szakértői szinten folytatni kell a helsinki folyamat intézményesítésével összefüggő gyakorlati kérdések vizsgálatát. Kívánatosnak tartja azt is, hogy a koppenhágai találkozó szellemében szakértői találkozókat hívjanak össze a demokratikus intézmények és a nemzeti kisebbségek ügyeivel összefüggő együttműködési kérdések megtárgyalására. (folyt.)
1990. július 12., csütörtök 18:22
|
Vissza »
|
|
Bécsi csúcs-előkészítő tanácskozás - magyar felszólalás (3.rész)
|
A magyar delegáció vezető annak kapcsán, hogy Albánia jogot kapott az előkészítő bizottság munkájában megfigyelőként való részvételre, üdvözölte a helsinki folyamat iránt tanúsított albán érdeklődést, mint annak jelét, hogy Tirana is kész elfogadni a Helsinki Záróokmány 35 aláíró-állam által képviselt értékeket. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a helsinki szellemmel ellentétes magatartás nem könnyíti meg az európai mozgásokhoz való felzárkózást. Végül kifejezte reményét, hogy Albánia erőfeszítéseket tesz a helsinki folyamatban érvényes kötelezettségek teljesítésére. +++
1990. július 12., csütörtök 18:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|