|
|
|
|
Sajtószemle
|
London, 1990. július 12. (BBC, kora reggeli híradás) Minden ma reggeli napilap alapos vizsgálat alá teszi, hogy végülis mit sikerült elérni a világ hét legfejlettebb ipari országa vezetőinek a houstoni csúcstalálkozón.
Az Independent címoldalas írása szerint a csúcstalálkozó azzal, hogy kompromisszumos nyilatkozatot fogadott el a mezőgazdasági szankciók ügyében megtisztította az utat a 90-es években valószinűleg bekövetkező kereskedelmi fellendülés előtt. De ennek ellenére még mindig bizonytalan, hogy ez elvezet-e az Egyesült Államok és az Európai Közösség közötti vita végéhez, ami akadályozza a haladást az átfogó kereskedelmi reformok ügyében.
A Financial Times álláspontja szerint ez a kompromisszum el kell, hogy vezessen a kialakult patthelyzet megoldásához.
A Daily Telegraph pedig azt írja, a megegyezésnek messzemenő kihatása lehet az európai mezőgazdaságra nézve s végül olcsóbb árakhoz vezethet Nagy-Britanniában.
A Times ugyanakkor megjegyzi, jóllehet a záró kommüniké most első ízben kötelezi az Európai Közösséget a mezőgazdasági szubvenciók csökkentésére, de ennek ellenére nem szab meg arra kifejezett időrendet.
A Guardian szerint a nyugati országok első, úgymond hideg háború utáni csúcstalálkozója anélkül ért véget, hogy meggyőző egység mutatkozna a legfontosabb kérdésekben. Vezércikkben is visszatér a csúcstalálkozóra a Guardian s ebben azt írja, Kohl kancellár most már tetszése szerint cselekedhet Moszkva megsegítésében és azonnali nyugatnémet segítséget felajánlva utazhat a szovjet fővárosba, sőt még további anyagi segítséget is igérhet 1991-re.
A Scotsman nézete szerint a houstoni csúcstalálkozó résztvevői kiszámított kockázatot vállaltak Gorbacsov elnökkel szemben, amikor úgy döntöttek, hogy a Szovjetunió szükségleteit felmérő jelentés elkészültéig elhalasztják bárminemű pénzügyi segély folyósítását Moszkvának. Egyelőre tehát Gorbacsovnak magának kell folytatnia a küzdelmet.
A szovjet vezetőt lekötő legégetőbb problémákról is nagy terjedelemben számolnak be a brit napilapok. (folyt.)
1990. július 12., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Sajtószemle 2/1. folyt.
|
A Guardian címoldalán fényképes beszámolót közöl a tegnapi egynapos sztrájkot követendő taktikát megvitató nyugat-szibériai bányászokról. A lap szerint Szovjetuniószerte több ezer felháborodott bányász szüntette be a munkát azzal vádolva a kormányt, hogy az nem tartotta be az életkörülményeik megjavítására tett korábbi igéreteit.
Az Independent szavaival élve ismét előtérbe hozta a sztrájk az óriási gazdasági és társadalmi válság tényét.
A Financial Times ugyanakkor címoldalán fényképet közöl Ligacsovról, amint a lap által a konzervatívok zászlóvivőjének nevezett politikus felszólal a szovjet pártkogresszus tegnapi ülésén. A lap szerint Ligacsovnak a pártfőtitkárhelyettesi posztért való indulása azzal fenyegetett, hogy a politikus kiváltja a párt végső szétszakadását.
A Times jelentése pedig arról számol be, hogy Gorbacsov pályafutásának legkeményebb politikai csatáját vívta tegnap este, amikor igyekezett megakadályozni Ligacsov pártfőtitkárhelyettessé való megválasztását. A Times úgy véli, hogy Gorbacsov alábecsülte Ligacsov támogatóinak erejét.
E jelentésekkel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy a lapok korai kiadásába még nem kerülhetett be a híreikben is hallott TASSZ jelentés miszerint úgy tünik, hogy a Gorbacsov által támogatott Vlagyimir Ivaskot választották meg a pártfőtitkárhelyettesi tisztre.
A ma reggeli brit sajtó emellett beszámol az albán menekültügy legújabb fejleményéről is.
A Daily Telegraph jelenti, hogy az olasz külügyminisztérium közlése szerint a tiranai nyugati követségeken tartózkodó körül-belül 5000 albán menekült ma várhatóan három komphajó fedélzetén elhagyhatja Albániát.
Ugyanakkor több másik lap mellet az Independent arról is tudósít, hogy tegnap Havannában 7 újabb kubai keresett menedéket a csehszlovák nagykövetségen, ahol immár 14 kubai menekült tartózkodik. A kubai hatóságok az albániai helyzet megismétlődését megelőző lépésként közölték a havannai követségek illetékeseivel, hogy Kuba nem hajlandó nyomás alatt tárgyalni és saját állampolgáraival folytatandó tárgyalásai során nem veszi igénybe a külföldi követségek közvetítését. +++
1990. július 12., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|