|
|
 |
|
 |
A tények cáfolják Burlakovot (1. rész)
|
1990 július 10.,kedd - Az elhagyott szovjet katonai
gyakorlótereken lőszerek, veszélyes anyagok maradtak; ez dokumentált
tény - reagált kedden Keleti György ezredes, a HM szóvivője Burlakov
vezérezredes aznapi nyilatkozatára. A Szovjet Déli Hadseregcsoport
parancsnoka a TASZSZ-nak nyilatkozva azt állította, hogy a
Magyarországról kivonuló szovjet csapatok nem hagynak hátra
veszélyes lőszereket, s emiatt a magyar fél sem tiltakozott. A
tábornok szerint bizonyos körök Magyarországon hangulatkeltéssel
akarnak olyan helyzetet teremteni, amelyben a magyaroknak semmilyen
fizetési kötelezettsége nem maradna.
A csapatkivonással párhuzamosan folyik az átvett objektumok
vizsgálata - válaszolta az MTI kérdésére a szóvivő. A tűzszerészek
eddig 17 helyőrség 44 objektumát ellenőrizték. A vizsgálatok során
összesen 3947 gyalogsági lőszert, 33 kézigránátot, 120 kézigránát
gyújtót, 193 gyutacsot, 675 jelzőrakétát, valamint 568 indítópatront
és más anyagot találtak. A veszélyes anyagokat megsemmisítették, de
a tűzszerészek jegyzőkönyvet készítettek a ,,leletekről,,.
Képviselői interpellációk, illetve a sajtóban megjelent tudósítások,
képek alapján is nyilvánvaló, hogy a vizsgálatok után is maradtak
veszélyes szerkezetek a korábbi szovjet katonai területeken.
Július 6-án Bócsa és Orgovány térségében a Környezetvédelmi
Minisztériummal közös felmérést is végeztünk, amelyre a szovjet
hadsereg képviselőit is meghívtuk - folytatta az ezredes. Sajnáljuk,
hogy képviselőik csak a bejárás végén jelentek meg, ám így is
nyilvánvalóvá vált: a területen szakszerűtlen robbantások során
szétszóródott maradványok, elásott tüzérségi lőszerek vannak.
Minderre többször is felhívtuk a szovjet szervek figyelmét.
Az átadott objektumok mentesítésére nem elegendő a kis létszámú
magyar tűzszerész alegység, ezért rajtuk kívül műszaki utász
egységek is részt vesznek a munkában. Felkészítésük május 7-én
kezdődött. Vajon mi célt szolgál az utászok átképzése, ha a szovjet
csapatok kivonulása után nem marad veszélyes anyag - érvelt Keleti
György.
Nem szerencsés az ilyen sajtóháború - óvott az ezredes. Az
elmúlt hetekben többször kellett reagálnunk szovjet nyilatkozatokra
- folytatta -, amelyek szerint a magyar fél nem akar fizetni. Most
Burlakov azt mondja, hogy a magyarok semmit sem akarnak fizetni a
szovjet csapatok négy évtizedes magyarországi állomásoztatásáért.
Abban igaza van a szovjet parancsnoknak, hogy nem ezért akarunk
fizetni. (folyt. köv.)
1990. július 10., kedd 18:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A tények cáfolják Burlakovot (2. rész)
|
Ismert az álláspontunk: figyelembe kell venni mindkét fél anyagi
igényeit és tárgyalások során kell meghatározni, hogy tartozik-e
valamelyik ország a másiknak. A magyar illetékesek sosem zárkóztak
el attól, hogy - ha az elszámolás eredménye ezt indokolttá teszi -
fizessenek a magyar tulajdonba került szovjet vagyontárgyakért. Szó
sincs arról, hogy Magyarországon ,,bizonyos körök izzítják a
helyzetet,,. A magyar közvéleményt tények nyugtalanítják -
erősítette meg végezetül a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. (MTI)
1990. július 10., kedd 18:24
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|