|
|
 |
|
 |
Német és jugoszláv főkonzulátus Pécsett
|
1990. július 8., vasárnap - Államközi megállapodás alapján a
Német Szövetségi Köztársaság és Jugoszlávia főkonzulátust állít fel
Pécsett, hazánk pedig Münchenben, illetve Zágrábban nyit konzuli
képviseletet. A horvát fővárosban már meg is kezdte működését a
magyar főkonzulátus, ám a pécsi jugoszláv képviselet megnyitása
technikai okok miatt még nem történt meg. Pécs városa örömmel
fogadta annakidején a külképviseletek létrehozásának bejelentését,
de elhelyezésük ügye olyannyira elhúzódott, hogy a mecsekaljai
polgárok körében felmerült a kétely: egyáltalán akarják-e a
konzulátus megnyitását az érdekelt felek.
Most úgy tűnik, végre elmozdult a holtpontról az ügy. A német
fél elfogadta főkonzuli rezidencia céljára a Szent István tér egyik
patinás házát, és a városi tanács hozzájárult az eladásához. Ott
lakik majd Hans Rehfeld főkonzul, aki már meg is tette az első
bemutatkozó látogatását a baranyai megyeszékhelyen. A főkonzulátus
hivatali épületét a múzeumi negyedben alakítják majd ki. A terület
egy része az egyházé, de a pécsi püspökség hozzájárulását adta a
telekrész igénybevételéhez. Mindez természetesen nem valósítható meg
máról holnapra, ezért a német fél ideiglenes helyen - a Bázis
Építőipari Vállalat uránvárosi irodaházában - nyitja meg a
képviseletét.
Ennél is bonyolultabb a jugoszláv főkonzulátus elhelyezésének
ügye. Pécsett a két világháború között volt már állandó képviselete
a szerb-horvát-szlovén államnak, az épület ma is áll a belváros
egyik mellékutcájában, s ezt a házat kéri vissza jugoszláv fél. Az
épületben azonban a Családi Intézet működik a házasságkötő teremmel
együtt, emiatt nem mondhat le róla a város. A pécsi tanács
kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, amely egy azonos értékű
épület átadását tartalmazza. (MTI)
1990. július 7., szombat 17:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|