|
|
|
|
NSZK: a volt keletnémet kémfőnök Carlosékról (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. július 6. péntek (MTI-TUD) - Marcus Wolf, a
feloszlatott keletnémet állambiztonsági minisztérium, a Stasi
felderítési osztályának egykori vezetője a Süddeutsche Zeitung című
lap számára adott nyilatkozatában cáfolta, hogy hírszerző szolgálata
kapcsolatban állt a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) nevű nyugatnémet
terrorszervezettel, vagy hogy irányított volna terrorista
rajtaütéseket.
A hivatalából 1987 márciusában távozott Wolf ugyanígy tagadta, hogy szervezete bármikor előmozdított vagy befolyásolt arab terrorista akciókat. Természetesnek mondta mindamellett: sok mindenről tudomása volt azzal kapcsolatban, hogy az NSZEP és a Stasi összeköttetésben állt terrortámadások elkövetését nyíltan valló palesztin szervezetekkel, Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője több titkos látogatás tett Kelet-Berlinben és Vali Haddat rákbeteg PFSZ-terrorista egy kelet-berlini kórházban halt meg.
Arra hivatkozott azonban, hogy a PFSZ-hez, mint az ENSZ által is hivatalosan elismert nemzeti felszabadítási szervezethez, politikailag legitim kapcsolatok fűzték, és vele olyan állami szerződések voltak érvényben, amelyek számos kérdést átfogtak. Ezek egyike volt Wolf szerint az együttműködés a biztonság, valamint az elhárító és a hírszerző szolgálatok területén. Az arab országok közül az NDK Dél-Jemenben volt képviselve legerősebben teljes biztonsági szolgálatával. Szíriában, Irakban és más országokban azonban csak bizonyos területeken volt együttműködés.
A lap munkatársa a beszélgetés során felidézte, hogy Carlos, a nemzetközileg leginkább keresett terrorista a nyolcvanas évek elején időnként Magyarországon tartózkodhatott és ezért Kádár János pártvezetőnek köszönetét nyilvánította. - Volt-e oka Carlosnak arra, hogy hálás legyen az NDK-vezetésnek is? - hangzott a Süddeutsche Zeitung kérdése. (folyt.)
1990. július 6., péntek 17:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NSZK: a volt keletnémet kémfőnök Carlosékról (2.rész)
|
Wolf nemmel válaszolt, és hozzáfűzte: hallomásból és magyar kollégákkal folytatott beszélgetésekből értesült arról: Carlos a magyaroknak azért lehetett hálás, hogy bizonyos dolgoknál nem néztek oda olyan nagyon. Ahhoz, hogy megszabaduljanak tőle, nem akartak veszélyt vállalni - mondta. Wolf - szavai szerint - homályosan emlékszik arra, hogy a Carlos-csoport egyszer megfenyegette az NDK párizsi nagykövetségét arra az esetre, ha bizonyos dolgokhoz nem járulnak hozzá. Wolf nem tudja, hogy Carlos milyen útakon közlekedett, de abból indul ki, hogy az NDK, tehát Berlin-Schönefeld szerepet játszott. Saját értesülései mindazonáltal nincsenek erre vonatkozólag, soha nem találkozott Carlosszal, és azt sem tudja, hogy él-e még. Wolf elismerte: a Carlos-epizód, továbbá az a körülmény, hogy Berlin-Schönefeld terroristák áteresztő zsilipéül szolgált, hitelüktől megfosztani látszik a kelet-európai tömbhöz tartozó államoknak azokat a korábbi állításait, miszerint semmi közük a nemzetközi terrorizmushoz.
Wolf egyébiránt 2000-re becsülte azoknak a keletnémet ügynököknek a számát, akik az ő hivatal ideje alatt tevékenykedtek az NSZK-ban. (A lap emlékeztet: nyugati szakértők szerint még 4000 ügynök él itt álcázva.) A volt kémfőnök úgy értékeli, hogy az általa említett kétezer személy sorában mintegy 30-70 jelentősebb egyéniség van, s ezeknek a közelsége vezető személyiséghez egyes esetekben politikailag éppen olyan robbanékony lehet, mint annak idején a kancellári hivatalban, Willy Brandt környezetében kémkedő Günter Guillaume ügye.
Az egykori kémfőnök volt NDK-ügynökök esetleges további tevékenységét azért is tartja veszélyesnek az eljövendő egységes Németország biztonsági érdekeire nézve, mert a még bújkáló vezető hírszerzők nemcsak a keleti szolgálatokat érdeklik, hanem akadnak érdeklődők sok pénzzel a Közel-Keleten és máshol is - jelezte Wolf. Ő maga - mondotta - nem hajlandó kiszolgáltatni volt embereit, és úgy tartja: a német-német kémproblémát olyképpen lehetne rendezni, ha a felek megegyeznének abban, hogy a korábbi ügynökök tevékenységük megszüntetésekor mentesülnének a büntetőjogi következményektől.+++
1990. július 6., péntek 17:32
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|