|
|
|
|
Az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságának
ülése (2. rész)
|
Eörsi Mátyás, az SZDSZ képviselője kifejtette, hogy egyedülálló az eset, miszerint egy negyven évig kommunista rendszer alatt élő ország egyik vállalata részvénytársaság formájában a tőzsdén jegyezteti értékpapírjait. Valószínűleg ténylegesen történtek hibák a kibocsátás során, ezek mégsem ártottak annyit, mint az időközben megjelent nyilatkozatok, többek között Bethlen István sajtótájékoztatója. Bethlen István erre válaszolva elmondta, hogy sajtókonferenciáját ő még két héttel a részvények kibocsátása előtt tartotta Bécsben. Matolcsy Györgynek, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának az üggyel kapcsolatos véleményét pedig csupán június végén hozták nyilvánosságra a lapok. Ennek ellenére a bécsi tőzsdén az IBUSZ részvényeinek árfolyama már a kibocsátást követő harmadik napon mintegy háromszoros volt.
A vitában meghallgatták Tömpe Istvánt, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatóját, aki elmondta: az Állami Vagyonügynökség csak akkor kapcsolódott be az IBUSZ privatizációjába, amikor az IBUSZ terveit már rögzítették. Ennek során az Állami Vagyonügynökség a külföldi forgalmazóval, azaz a Girozentrale képviselőivel kötött előszerződést a magyar fél szempontjából hátrányosnak ítélte. A beérkezett pályázatok, új elképzelések azonban - számolva a szerződés felmondásából adódó költségekkel is - nem voltak jobbak annál, mint amelyet a Girozentrale új ajánlatként javasolt. Az ügylet előrehaladottsága miatt a külföldi forgalmazó személyének megváltoztatása már több hátránnyal járt volna, mint előnnyel.
Tömpe István szerint a kibocsátás során végig a kisbefektetőket részesítették előnyben, a magyar befektetők számára kedvezőbb konstrukciót állítottak össze. Jelenleg a magyar állam részesedése az IBUSZ Rt.-ben 60 százalékos, a magyar tulajdon pedig megközelíti a 80 százalékot. Hangsúlyozta, hogy az IBUSZ részvényeinek bécsi tőzsdei bevezetése jó politikai propaganda volt az Antall-kormány számára. Gidai András, Matolcsy György helyettese közölte: az államtitkár csupán azt a gyakorlatot kifogásolta és tartotta botrányosnak, hogy a privatizáció megvalósítása során nem bíztosították az Állami Vagyonügynökség szoros együttműködését a kormánnyal.
A vitában külföldi szakértőket is meghallgattak, és kifejtette véleményét Bokros Lajos, a Budapesti Értéktőzsde választott elnöke. Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a Tőzsdetanács és az Állami Vagyonügynökség mindvégig a nyilvános részvénykibocsátás mellett foglalt állást, valamint a kisbefektetőket védő rendelkezéseket írt elő a kibocsátás során. (folyt.köv.)
1990. július 5., csütörtök 19:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|