|
|
 |
|
 |
Állásfoglalás a megyei lapok privatizációjáról, vita a
Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának felállításáról (2. rész)
|
Sasvári Szilárd (Fidesz) arra kérte SZDSZ-es és MDF-es
képviselőtársait, hogy a vitában ne hivatkozzanak a két párt
megállapodására.
Csengey Dénes (MDF) támogatta a PTB felállítását, ugyanakkor
aggályait fogalmazta meg a testület összetételét illetően. A
képviselő kifejtette: ilyen fontos közjogi bizottságban nem
kaphatnak helyet az ellenőrzendő intézmények - MR, MTV, MTI -
dolgozói. Természetesen ezek kijelölhetik három-három
képviselőjüket. Szabó Lajos (FKgP) is összeférhetetlennek nevezte a
médiumok dolgozóinak részvételét a bizottságban. Molnár Péter
(Fidesz) viszont nem ítélte ilyen súlyosnak a dolgot, szerinte
találhatnak kompromisszumos megoldást, mégpedig, hogy az adott
médium dolgozója nem vesz részt a bizottság munkájában, amennyiben
az intézményét érintő témáról tárgyal a bizottság. Rajk László
(SZDSZ) szerint egyáltalán nem káros, ha a médiumok dolgozói helyet
kapnak a bizottságban. Ha az intézményüket érintő témáról van szó,
mondhassanak véleményt, de ne szavazhassanak - fűzte hozzá.
Ekkor Csurka István kérte, hogy szavazzanak arról, egyáltalán
alkalmas-e a bizottság tagjai előtt fekvő szöveg a tárgyalásra.
Prepeliczay István (FKgP) pedig - utalva a javarészt MDF-es és
SZDSZ-es képviselők között folyó vitára - indítványozta, hogy az
általuk kötött megállapodás alapján egyeztessék véleményüket a
beterjesztendő törvényjavaslatról. Haraszti Miklós ekkor
megjegyezte, hogy az előterjesztésről tárgyalt a miniszterelnöki
államtitkárral, sőt a médiumok vezetőinek kinevezéséről szóló
törvényjavaslatot tartalmazó részt maga az államtitkár öntötte
formába. Kulin Ferenc (MDF), a bizottság elnöke pedig javasolta,
hogy külön foglalkozzanak a médiumok vezetőinek kinevezésével
kapcsolatos kérdéssel, ami már konkrét törvényjavaslat formájában
szerepel az anyagban. Megfontolásra érdemesnek ajánlotta az MR és az
MTV elnökének kinevezését még a PTB felállítása előtt. Haraszti
Miklós emlékeztett arra, hogy a bizottsági meghallgatás alkalmával
Gombár Csaba és Hankiss Elemér kérte meghallgatását a Pártatlan
Tájékoztatás Bizottsága előtt is.
Ezután az SZDSZ-esek ,,erősítésként,, bevetették az
alkotmányügyi bizottság üléséről átlátogató Tölgyessy Pétert, aki
felhívta a figyelmet arra, hogy a tévé és a rádió ügyeinek
ideiglenes rendezésére mielőbb szükség van. (folyt.köv.)
1990. július 5., csütörtök 18:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|