|
|
|
|
Vita az országgyűlési képviselők jogállásáról
|
1990. július 5., csütörtök - Az országgyűlési képviselők
jogállásáról készülő törvényjavaslat szövegezését tűzte csütörtöki
ülésének napirendjére a Parlament Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő
és Igazságügyi Bizottsága. Az elkészült tervezetet pontról pontra
vitatták meg a képviselők, így az ülés meglehetősen hosszúra nyúlt.
Még mielőtt a tételes szövegmódosító javaslatokra tértek volna, Horváth József (MDF) felvetette: vegyék a törvénybe azt is, hogy a képviselők - mandátumuk idejére - fizetetlen szabadságot kapnak eredeti munkahelyükön, ahová képviselőségük után visszavonulhatnak. Tölgyessy Péter (SZDSZ) ezt a javaslatot nem tartotta elfogadhatónak, sőt kifejezetten alkotmányellenesnek minősítette, ha a piacgazdaságban ennyire mélyen beavatkoznak egy-egy cég ,,magánügyeibe,,. Halász István (MDF) ezzel szemben azt javasolta - s ezt Tölgyessy Péter is támogatta -, hogy külföldi példákhoz hasonlóan illesse meg a képviselőket mandátumuk lejárta után legalább féléves végkielégítés. Az is elhangzott, hogy a honatyák több országban nyugdíjba vonulhatnak, ha lejár a mandátumuk, de ezt többen a mai magyar viszonyok között kivitelezhetetlennek ítélték. A részletes vitában jó néhányan kifogásolták, hogy a törvényjavaslat túlságosan általánosan fogalmaz a felelősségre vonást illetően. Végül úgy módosították a szöveget, hogy ha a képviselő becsületsértést, rágalmazást követ el az Országgyűlésen vagy valamelyik bizottsági ülésen, erre az esetre nem vonatkozik az a kitétel, miszerint: ,,a mentelmi jog alapján a képviselő bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre,,.
A törvényjavaslat a képviselői tisztség összeférhetetlenségéről is rendelkezik. Eszerint nem lehet képviselő például a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék hivatali szervezetének dolgozója, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója. Külön paragrafus rendelkezik arról, hogy az Országgyűlés elnöke és alelnöke nem folytathat más kereső foglalkozást, s egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá esőket kivéve - nem fogadhat el díjazást.
Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, s az őket megillető egyéb juttatásokról külön törvényjavaslat készült. Eszerint a képviselőket megillető alapdíj a mindenkori miniszteri illetmény 50 százalékának megfelelő összeg. (MTI)
1990. július 5., csütörtök 15:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|