|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés rendkívüli ülésnapja (1. rész)
|
1990. július 4., szerda - Szabad György megbízott házelnök
szerdán nem sokkal 14 óra után megnyitotta a Parlament rendkívüli
ülésnapját. A megjelent 227 képviselő folytatta a népszavazásról és
a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslat részletes vitáját.
Balás István (MDF), az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és
Igazságügyi Bizottság alelnöke arról tájékoztatta a képviselőket,
hogy a módosító javaslatok az aláírások gyűjtésével kapcsolatban
tartalmaznak szigorítást, nevezetesen a javaslatot tevők tiltott
tevékenységnek kívánják minősíteni a munkahelyi aláírásgyűjtést. Ezt
a bizottság támogatja, akárcsak azt, hogy az ily módon gyűjtött
aláírás érvénytelen. Nem támogatja viszont a bizottság azt a
javaslatot, miszerint a munkahelyi aláírásgyűjtés vétség, és egy
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A vita a körül folyt, hogy a munkahelyi aláírásgyűjtés milyen
jogkövetkezményekkel járjon. Kósáné Kovács Magda (MSZP), Horváth
József (MDF) amellett foglalt állást, hogy a munkahelyen valóban
korlátozni kell az aláírásgyűjtést, azonban visszaélés esetén
elegendő a szabálysértés, azon belül pedig annak legsúlyosabb
tétele, a 20 ezer forintos pénzbüntetés alkalmazása. Kőszeg Ferenc
(SZDSZ) azonban hangsúlyozta: csak a vétségi alakzat ad jogi
garanciát a visszaélések elkerülésére, hiszen azok a szervezetek,
amelyek például fizetett hirdetésekben szólítanak fel a
népszavazásra, könnyedén kifizetnék a húszezer forintos bírságot.
Ugyancsak vita bontakozott ki a népszavazás időpontját, illetve
létjogosultságát illetően. Szokolay Zoltán (MDF) javasolta, hogy a
,,kezdeményező,, MSZP és MSZMP járuljanak hozzá a népszavazás
költségeihez. Király Zoltán (független) reflektálva az
elhangzottakra, egyhavi képviselői tiszteletdíját ajánlotta fel,
mondván: éppen ő volt az egyik kezdeményező.
Mielőtt a képviselők határoztak volna, Demszky Gábor (SZDSZ)
kérte Szabad Györgyöt: a Házbizottság vizsgálja meg és tiltsák be
azt a gyakorlatot, miszerint a plenáris üléssel egyidejűleg több
bizottsági ülést is tartanak. Ez ugyanis szétzilálja a
törvényalkotói munkát. (folyt.köv.)
1990. július 4., szerda 16:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|