|
|
|
|
Viharfelhők a szovjet kivonulás körül
|
-------------------------------------
München, 1990. július 3. (SZER, Magyar híradó) - Burlakov vezérezredes, a hazánkban már remélhetőleg valóban csak ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok főparancsnoka, fenyegető nyilatkozatot tett: felfüggesztik a csapatkivonást, ha a magyarok nem fizetnek azonnal a szabaddá vált létesítményekért, mégpedig annyit, amennyit ők követelnek. Für Lajos honvédelmi miniszter zsarolásnak nevezte ezt a politikai, katonai és gazdasági árukapcsolást. Lengyel Szaniszló kommentárja következik:
- Valójában nincs is jelentősége annak, hogy a szovjet csapatok - úgymond - ideiglenes magyarországi állomásoztatásának feltételeit rögzítő szerződések hozzáférhetőek-e, vagy sem. S ha igen, mennyire tartotta magát ezekhez a feltételekhez a szovjet fél.
Az 1957-es szerződés, amelyre Burlakov tábornok az Izvesztyijában hivatkozik, körülbelül annyira egyenlő felek kötötték egymással, mint mondjuk a Budát elfoglaló második Szulejmán és a gyermek János Zsigmond. Mi több, ha az 1957-es állapotokat tekintjük kiindulópontnak, akkor kényelmesen figyelmen kívül hagyjuk mindazt a felbecsülhetetlen anyagi kárt és emberi szenvedést, amit az oroszok - a kirótt jóvátétel kereteit messze meghaladva - 1945 után okoztak Magyarországon.
A megszállt magyar földön kisajátított, vagy soha nem ellentételezett magyar munkával épült, és a megszállók által minden bizonnyal ingyen és bérmentve használt objektumok visszaszolgáltatásáért kártérítést követelni annak a nagyon rossz birodalmi reflexnek a megnyilvánulása, amelyet néhány nappal ezelőtt maga Sevardnadze külügyminiszter ostorozott a Pravdában: végre meg kell érteni, hogy sem szocializmust, sem barátságot, sem jószomszédi viszonyt, sem tiszteletet nem lehet szuronyokkal, tankokkal, vérontással kikényszeríteni. Külkapcsolatainkban tiszteletben kell tartanunk partnereink érdekeit és döntési szabadságát is. (folyt.)
1990. július 3., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|