Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (1. rész)

1990. július 3., kedd - A Parlament rendkívüli ülésszaka kedden folytatta munkáját. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke 296 képviselő jelenlétében bejelentette, hogy több képviselő nyújtott be kérdést. Horváth Vilmos (SZDSZ) a különböző rendű és rangú kiskirályok anyagi és erkölcsi elszámoltatása tárgyában; Ráday Mihály (SZDSZ) a gépjárművek környezetkárosító hatásának mérséklése ügyében; Varga Mihály (Fidesz) a távozó szovjet csapatok magyarországi környezetszennyezése tárgyában kíván kérdést feltenni.


Szűrös Mátyás ezután ismertette a már elfogadott napirendet,
majd Dénes János (MDF) soron kívül kért és kapott szót. Ismertette
az oroszlányi márkushegyi bányában sztrájkolók kiáltványának és
követeléseinek lényegét hangsúlyozva, hogy a Parlamentnek mindezeket
figyelembe kell vennie jövőbeni döntései során. Deák Sándor (SZDSZ)
oroszlányi képviselő nehezményezte, hogy bár kért, nem kapott szót
már hétfőn e tárgyban, és kérte a házelnököt, hogy egyenlően mérje a
kormánypárt és az ellenzék képviselőjének hozzászólási szándékát.
Bírálta Dénes János előadásmódját is, mire reagálásként az MDF-es
frakciótagok egy csoportja kivonult az ülésteremből.

    A plénum ezután áttért a Magyar Köztársaság alkotmánya, címerre
vonatkozó módosításának tárgyalására. (folyt.köv.)



1990. július 3., kedd 11:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (2. rész)


Mivel az Országgyűlés egy korábbi ülésén nem sikerült dönteni a
címer kérdésében, most újból napirendjére tűzte a ház ezt a témát.
Balsai István igazságügy-miniszter előadta, hogy a kormány ezúttal
csak egyetlen javaslatot terjeszt a plénum elé, mégpedig a koronás
kis címert. Salamon László, az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és
Igazságügyi Bizottság elnöke bejelentette, hogy a bizottság is ezt a
változatot támogatja. Ugyanakkor azt is közölte, hogy Kőszeg Ferenc
(SZDSZ) módosító javaslatot terjesztett be, s ezt még nem volt
módjuk előzetesen véleményezni.

    Kőszeg Ferenc szóban is kifejtette indítványát, melynek lényege,
hogy az állami és a történelmi címert különböztessék meg, azaz
alkalomtól függően használják a koronás, illetve a korona nélküli
állami jelvényt. Mint mondotta: ez a kompromisszumos javaslat
eredetileg nem is tőle, hanem Antall József miniszterelnöktől
származik, aki még az elmúlt év nyarán állt elő ezzel az
indítvánnyal.

    Csépe Béla (KDNP) mereven ellenezte a beterjesztett javaslatot,
és kitartott amellett, hogy kizárólag a koronás címer fejezi ki az
ezeréves magyar történelmet. Katona Tamás külügyminisztériumi
államtitkár szintén azon a véleményen volt, hogy a koronás címert
kellene bevezetni, már csak azért is, mert a közvéleménykutatások
adataiból az derült ki: az ország népe nagyobb részben szintén ezt a
változatot tartja kívánatosnak. Utalt a Parlament legutóbbi
döntésére, amelyben szintén a koronás címer nyerte el a képviselők
túlnyomó részének bizalmát, s mindössze három szavazat hiányzott
ahhoz, hogy kétharmados többséggel elfogadják azt.

    Tellér Gyula (SZDSZ) előrebocsátva, hogy kizárólag saját
álláspontját képviseli, részletes címertani fejtegetésekbe
bocsátkozott, majd végül leszögezte: a koronás címer azért
megfelelőbb az állami jelvény szerepének betöltésére, mert egyszerre
jelenti a magyar államiságot, a történelmi folytonosságot és az
európai népek közösségéhez való tartozást, vagyis azokat a
fogalmakat, amelyek nem nélkülözhetők az állami címerből.

    Antall József miniszterelnök is szót kért a vitában, kijelentve:
nem tartja indokoltnak, hogy további heraldikai, közjogi vagy
politikai érvekkel folytatódjék a polémia. Tarthatatlan - mondotta
-, hogy Magyarország továbbra is megtartsa régi kommunista címerét,
mihamarabb dönteni kell tehát ebben a kérdésben. Hozzátette: a címer
használatáról szóló külön szabályzatban lehet majd arról dönteni,
hogy milyen esetekben van helye a koronás s mikor a díszítmény
nélküli egyszerű címernek. (folyt.köv.)



1990. július 3., kedd 12:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (3. rész)


Kövér László (Fidesz) hevesen ellenezte, hogy morális nyomással
próbálják többen - köztük a miniszterelnök is - a képviselőket
döntésre kényszeríteni. Nem tartotta kellő hivatkozási alapnak azt,
hogy az utca embere, illetve a külföldi lapvélemények elítélően
nyilatkoztak a magyar Parlament legutóbbi, felemás döntéséről a
címer ügyében. Mint mondotta: a szavazás eredménye egyáltalán nem
azt jelentette, hogy a régi címer maradt érvényben, hiszen az előző
alkotmány hatályon kívül helyezésével megszűnt a korábbi címer
hatálya is, azaz Magyarországnak jogilag ma nincsen címere.

    Ezt követően lezárták az általános vitát, majd Szűrös Mátyás az
illetékes bizottságnak utalta megvitatásra a kompromisszumos
módosító indítványt. (folyt.köv.)



1990. július 3., kedd 12:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (4. rész)


Ezután a Parlament megkezdte az Állami Vagyonügynökségről és a
hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi
VII. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat tárgyalását. Az
előterjesztő, Balsai István igazságügy-miniszter hangsúlyozta: a
kormányprogram egyik gazdaságpolitikai célja a szociális
piacgazdaság megteremtése, amihez elengedhetetlen a nemzeti vagyon
80-90 százalékát kitevő állami tulajdon jelentős részének
privatizációja. E folyamat ellenőrzésében meghatározó szerepe van az
Állami Vagyonügynökségnek. A kormányprogram megvalósításához
indokolt, hogy az Állami Vagyonügynökség közvetlen irányítását és
ellenőrzését az Országgyűlés helyett a kormány lássa el, a
privatizáció fő irányának meghatározása viszont továbbra is az
Országgyűlés hatáskörében marad. Ugyanakkor a privatizáció teljes
körű ellenőrzése, az állami vagyon védelme megköveteli az Állami
Vagyonügynökség hatáskörének kiterjesztését a tanácsi alapítású
vállalatok egy részére, különösen azokra, amelyeknél a spontán
privatizáció veszélye a legnagyobb. A miniszter ilyennek említette a
kiskereskedelmet, a vendéglátást és a szolgáltatást. Végezetül
indokoltnak minősítette annak lehetővé tételét, hogy az Állami
Vagyonügynökség a vállalatot ne csak gazdasági társasággá
alakíthassa, hanem értékesítés céljából államigazgatási felügyelet
alá vonhassa.

    Az általános vitában először hozzászóló Juhász Pál (SZDSZ) a
Gazdasági Bizottságban kisebbségben maradt véleményt ismertetve
szükségesnek nevezte, hogy az Állami Vagyonügynökség minisztériumi
jogállást kapjon, s kötelező nyilvánossága megmaradjon. Vita
bontakozott ki a bizottságban arról is - mondta- , hogy bevonják-e a
vagyonügynökség hatáskörébe a tanácsi ellenőrzésű vállalatok
privatizációját. Sokan ezt veszedelmesnek tartják, másrészt pedig
úgy vélik, erre azért sincs szükség, mivel a földtörvény
módosításával sikerül megfelelő gátat szabni a tanácsi vállalatok
felelőtlen privatizációjának.

    Eörsi Mátyás (SZDSZ) saját módosító javaslatát indokolva
hangsúlyozta: a törvénymódosítás hihetetlen horderejű, hiszen az
ország vagyonának túlnyomó részét vonja az Állami Vagyonügynökség
felügyelete alá. Módosító javaslatának lényege, hogy továbbra is
maradjon benn az ÁVÜ-ről szóló törvényben az a passzus, miszerint az
Állami Vagyonügynökség privatizációt elutasító döntése ellen
bírósághoz lehet fordulni. Ennek elhagyása ugyanis - figyelmeztetett
a képviselő - teljesen védtelenné tenné a gazdálkodó szervezetet az
Állami Vagyonügynökséggel szemben. (folyt.köv.)



1990. július 3., kedd 15:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (5. rész)


Csépe Béla (KDNP) egyetértett azzal, hogy az Állami
Vagyonügynökség működtetése tipikusan kormányfeladat, de szükség van
a Parlament felügyeletére. Azon véleményének adott hangot, hogy az
operatív irányítást, beleértve az Állami Vagyonügynökség vezetőjének
kinevezését, a kormány kezébe kell letenni, ugyanakkor a
Parlamentnek folyamatosan ellenőrizni szükséges a vagyonügynökség
tevékenységét.

    Pál László (MSZP) kifejtette, hogy pártja egyetért a
privatizáció folytatásával, sőt gyorsításával s ezen belül a kormány
szerepének növelésével. Ugyanakkor fenntartását fejezte ki azzal
kapcsolatban, hogy az állami, illetve a volt állami tulajdont rövid
távon kormánytulajdonná alakítsák, hogy a szükséges törvények
megszületéséig így akadályozzák meg a nem kívánatos spontán
privatizációt. Különösen aggályosnak nevezte az ilyenfajta eljárást
a leendő önkormányzati tulajdon esetében. Szerinte ehelyett
szeptember végéig moratóriumot kellene hirdetni az önkormányzatok
tulajdonának spontán privatizációjára. Azt azonban semmiképpen sem
ildomos kimondani egy hosszú távra vonatkozó törvényben, hogy
központi szerv fog az önkormányzatok helyett gazdálkodni.

    Szalay Gábor (SZDSZ) egyetértett azzal, hogy a privatizációval a
szakmailag profi vagyonügynökséget bízzák meg. Ugyanakkor
szükségesnek véli, hogy a törvénybe bekerüljön: a privatizációból
ki, milyen mértékben részesül. Ellenkező esetben ugyanis félő, hogy
a módosítással bianko csekket kap a kormány.

    Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár szerint nem kell
megijedni attól, hogy a módosítással bianko csekket ír alá a
Parlament, hiszen a privatizációról további törvények fognak
rendelkezni. Éppen ezért megalapozatlannak nevezte, hogy a
privatizációs részesedés arányszámait rögzítsék a törvényben.
Szerinte a képviselőknek oly módon kellene közelíteni az állami és
az önkormányzati vagyonhoz, hogy mindkettőnek a gazdái. Az valóban
igaz - mondta -, hogy a privatizációból származó összeg befolyna az
Állami Vagyonügynökséghez, de arról nincs szó, hogy ezt ,,elnyeli,,
a költségvetés. Egyébként a kormányzat ,,maximális erőfeszítéssel,,
dolgozik a kincstári vagyon fogalmának kialakításán - fűzte hozzá. A
vitát ebédszünet vágta félbe. (folyt.köv.)



1990. július 3., kedd 15:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (6. rész)


A hosszúra nyúlt ebédszünetet követően Szabad György
bejelentette, hogy a keddi ülésnapon a népszavazással kapcsolatos
javaslatról nem tudnak dönteni, mert a Házbizottság ülésén több
módosító indítvány hangzott el, és azokat még az illetékes
bizottságoknak meg kell vitatniuk. Egyúttal azt is közölte, hogy a
Házbizottság szerdán 14 órára rendkívüli plenáris ülésre hívta össze
a képviselőket.

    Ezt követően az ülésnap délutáni szakasza - megszakítva az
Állami Vagyonügynökséggel kapcsolatos törvénymódosító javaslat
vitáját - az interpellációk megtárgyalásával folytatódott.

    Haraszti Miklós (SZDSZ) a sajtóprivatizációval kapcsolatban
interpellált a miniszterelnökhöz. Mint mondotta, arra szeretne
választ kapni Antall Józseftől, hogy a Magyar Nemzet című napilap
privatizációjával kapcsolatos események megfelelnek-e a
nyilvánosság, a pártatlanság és az egész nemzeti érdek szolgálata
követelményeinek. A képviselő kifejtette, hogy véleménye szerint a
kormány pártérdekek szolgálatában avatkozik bele a sajtó,
pontosabban a Magyar Nemzet privatizációjába. ,,Miért van szükség
arra, hogy a Magyar Köztársaság miniszterelnöke személyes
tekintélyét latba vetve próbálja befolyásolni egy lap választását
abban a tekintetben, hogy melyik üzleti partnert választja,
megengedhetőnek tartja-e a privatizáció kézi vezérlése folyamán a
kormány ezeket a beavatkozásokat,, - tette fel a kérdést.

    Antall József miniszterelnök válaszában elöljáróban
hangsúlyozta, hogy a Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a
vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. A kormány e
rendelkezés szellemében járt el a képviselő által felvetett esetben
is. Ezután ismertette a Magyar Nemzet privatizációjával kapcsolatos
tárgyalások időpontjait és eredményét, majd kijelentette, hogy a
kormányzat nem próbálta befolyásolni a tárgyalásokat azért, hogy a
lap a kormány számára politikailag elfogadhatóbb ajánlatot válassza.
Semmilyen utasítás nem született a tárgyalások leállítására, sőt
éppen arra tettek javaslatot, hogy ne csupán egy, hanem több
ajánlatot mérlegeljenek. A miniszterelnök szükségesnek tartotta
hangsúlyozni, hogy a kézi vezérlést ő sem tartja kívánatosnak, és
ugyanígy ellenzi, ha az állami tulajdonból származó jogokat bárki
pártpolitikai célok érdekében gyakorolja. Ugyanakkor a kormány
felelős azért is, hogy a privatizációs folyamatok ne a nemzet
érdekével ellentétesen menjenek végbe - fejtette ki. (folyt. köv.)



1990. július 3., kedd 16:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (7. rész)


Haraszti Miklós nem nyilvánított véleményt arról, hogy
elfogadja-e a miniszterelnök válaszát, de megjegyezte: nagyon
,,örvendetesnek,, tartja, hogy a miniszterelnök munkaidejének
jelentős részét az egyenlő versenyfeltételek biztosítására áldozza.
A miniszterelnök válaszát az Országgyűlés 186 igen, 90 nem és 26
tartózkodó szavazat mellett elfogadta. (folyt. köv.)



1990. július 3., kedd 16:12


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (8. rész)


Lotz Károly (SZDSZ), az ipari és kereskedelmi miniszterhez
fordult interpellációval annak kapcsán, hogy véleménye szerint az
ígéretekkel ellentétben nemhogy javulna, de egyre inkább
kedvezőtlenné válik a kül- és belföldi vállalkozásokhoz szükséges
gazdasági klíma, s emiatt elbizonytalanodnak a vállalkozók.
Pohankovics István, a tárca politikai államtitkára úgy vélekedett:
túlságosan sommás ez a megítélés, bár az igaz, hogy a
tulajdonviszonyok tisztázatlansága eddig nem kedvezett a
vállalkozásoknak. A kormány megkezdte vállalkozásélénkítő
programjának kidolgozását, az várhatóan július 5-én kerül a
kormányülés napirendjére, s azt követően vitatja meg a Parlament.

    Az interpelláló képviselő a választ nem fogadta el, mondván,
hogy a kormány programját hézagok és bizonytalanságok gyengítik. Az
Országgyűlés 163 igen szavazattal elfogadta az államtitkár válaszát.

    Szalay Gábor (SZDSZ) a kiemelt, illetve a kivételezett nyugdíjak
ügyében intézett interpellációt a népjóléti miniszterhez, mondván:
ma, amikor a nyugdíjak 91 százaléka nem éri el a 7000 forintot,
sokakat irritálnak a közvéleményben elterjedt számadatok egyesek
nyugdíjáról. A képviselő tételes információt kért a kiemelt
nyugdíjat élvezők számáról, s arról, közülük vajon hányan játszottak
szerepet abban, hogy Magyarország idáig jutott. Kelemen András
népjóléti minisztériumi államtitkár elmondta, hogy összesen 1597-en
kapnak 20 ezer forint feletti nyugdíjat. Ezen belül 323-an élveznek
25 ezer forintnál magasabb összeget. A kivételezettek nagyobbik
hányadának nyugdíja nem haladja meg a 30 ezer forintot, hatan kapnak
45 ezer és 50 ezer forint közötti összeget, két személynek a
nyugdíja pedig meghaladja az 50 ezer forintot. Az államtitkár
neveket nem volt hajlandó említeni, ám javasolta, hogy a Parlament
alakítson egy ad hoc bizottságot, amelynek módja van a
tájékozódásra, illetve javaslattevésre a kiemelt nyugdíjakkal
kapcsolatban. A magas nyugdíjat élvezők között egyaránt
megtalálhatók a vállalatvezetők, a fizikai munkások, a művészek és a
politikai munkatársak. Ám ettől függetlenül az államtitkár úgy
vélte: az érintettek túlnyomó többsége, bármilyen szakmát is
képvisel, kifejezetten politikai tevékenységéért részesül a
rendkívüli bánásmódban.

    Az interpelláció kapcsán az államtitkár arról is szólt, hogy
14.349-en kapnak állami kitüntetéssel járó nyugdíjkedvezményt,
melynek összege sok esetben megközelíti a 3000 forintot. Például
65-en viselik a Szocialista Munka Hőse címet, ők havonta 2790
forintot kapnak nyugdíjkiegészítésként. Szalay Gábor is és az
Országgyűlés is elfogadta az államtitkár válaszát. (folyt. köv.)



1990. július 3., kedd 16:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (9. rész)


Az interpellációkat követő kérdések sorát Deák Sándor (SZDSZ)
nyitotta meg. Az ipari és kereskedelmi miniszterhez intézve szavait,
az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi bányaüzemében folyó sztrájkkal
kapcsolatosan kérdezett. Milyen módon kívánja a minisztérium
hasznosítani a helyszíni tárgyalásokon szerzett tapasztalatait,
illetve miként kívánja biztosítani a régi és az új érdekvédelmi
szervezetek működését az üzemben, s azt, hogy a munkásoknak valódi
beleszólási joguk legyen az üzem fontos ügyeibe. Pohankovics István,
a tárca politikai államtitkára válaszában ismertette a helyszíni
tárgyalások menetét, kifejezve, hogy a bányászok 16 követelése közül
mindazok, amelyek a minisztérium hatáskörébe tartoznak, messzemenően
megegyeznek a tárca törekvéseivel.

    Horváth Béla (MDF) ugyancsak az ipari és kereskedelmi
miniszterhez intézett kérdést: milyen lépéseket kívánnak tenni a
Dél-Budai Vendéglátó Vállalat részvénytársasággá alakulásakor
elkövetett visszaélések ügyében, az állami vagyon hűtlen kezelésével
kapcsolatban. Pohankovics István a vállalati struktúrák és a vezetők
hatalma átmentésének egyik tipikus eseteként minősítette a Dél-Budai
Vendéglátó Vállalat átalakulását, amelynek során a résztvevők
megpróbálták megelőzni a társadalmilag ellenőrzött privatizáció
jogszabályokkal is garantált folyamatát. Hangsúlyozta azonban, hogy
általában nem kifogásolható a részvénytársasággá alakulás, ám a
visszaéléseket meg kell akadályozni. Bejelentette azt is, hogy a
kormány július 5-i ülésén tárgyalja az előprivatizáció jogi
szabályozásának elképzeléseit. Szólt arról is, hogy a radikális
intézkedéseket tartalmazó jogszabályt még júliusban a Parlament elé
kívánják terjeszteni.

    Ráday Mihály (SZDSZ) a gépjárművek káros környezeti hatásait
mérséklő intézkedéseket sürgetett, a kérdés megfogalmazásakor
drámaian ecsetelve a légszennyezés okozta károk súlyosságát. Annak a
véleményének is hangot adott, hogy a légszennyezési problémák
megoldása nem lehet egyetlen minisztérium feladata, hiszen annak
vonzatai tárcaközi egyeztetést igényelnek. A programjavaslatnak is
beillő kérdésfelvetésre a miniszterelnök helyett felelő Tarján
Lászlóné államtitkár válaszában maximális segítőkészségről
biztosította a képviselőt, s kifejezte, hogy az új környezetvédelmi
vezetés mindent megtesz a légszennyeződés csökkentése érdekében.
(folyt. köv.)



1990. július 3., kedd 16:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (10. rész)


A délutáni szünetet követően a címerre vonatkozó javaslat
részletes vitájára került sor. Kéri Kálmán (MDF) sürgette a koronás
címer állami jelképpé emelését. Mint mondotta: ennek a jelképnek még
az uniformis gombon is ott a helye. Zétényi Zsolt (MDF) szintén a
koronás címer mellett tette le voksát, meglehetősen támadó hangon
szólva az SZDSZ állásfoglalásáról. Tamás Gáspár Miklós azonnal szót
kért, és az SZDSZ nevében kifejtette: pártjának nincs kötelező
álláspontja a címerről. Ezt jelzi az is - mondotta -, hogy éppen
Tellér Gyula, az SZDSZ egyik tagja fejtette ki határozott véleményét
a koronás címer elfogadása érdekében. Visszautasította ugyanakkor,
hogy MDF-es képviselőtársa valóságosnak tünteti fel a kérdésben a
pártok között meghúzódó látszatellentéteket. Bejczy Sándor (FKgP)
követelte az elnöktől, hogy végre zárja le az újabb érvekkel már
amúgy sem szolgáló vitát.

    Salamon László, az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és
Igazságügyi Bizottság elnöke bejelentette, hogy a testület
szótöbbséggel elvetette Kőszeg Ferenc törvénymódosító javaslatát. Az
Országgyűlés 213 ellenző szavazattal ugyancsak a módosító indítvány
ellen foglalt állást.

    A kormány eredeti javaslatával 258-an értettek egyet, azaz az
összes képviselő 67 százaléka. Ellene 28-an voltak, 35-en pedig
tartózkodtak a véleménynyilvánítástól. Ez azt jelentette, hogy az
Országgyűlés kétharmados szavazattöbbséggel Magyarország állami
címerévé nyilvánította a koronával ékes címert. A képviselők
felállva tapsolták meg a döntést, majd elénekelték a Himnuszt.
(folyt. köv.)



1990. július 3., kedd 17:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (11. rész)


Az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon
kezeléséről és hasznosításáról szóló törvény módosításának általános
vitájában a képviselők heves, személyes indulatoktól sem mentes, a
vagyonügynökség tevékenységét, vezetőjének személyét is érintő
szócsatába bonyolódtak. Az alapprobléma e kérdésben az, hogy az
Állami Vagyonügynökséget az Országgyűlés vagy a Minisztertanács
felügyelje. Többen - Soós Károly Attila (SZDSZ) és Ungár Klára
(Fidesz) - helyeselték, hogy a vagyonügynökség a kormány hatáskörébe
kerüljön, de fontosnak tartották a legfontosabb személyi
kérdésekben, a működési szabályzat jóváhagyásában az Országgyűlés
hatáskörének fenntartását. Mások azt hangsúlyozták - Schamschula
György (MDF), Tardos Márton (SZDSZ) -, hogy a privatizáció
lebonyolítása olyan bonyolult folyamat, amelynek sikerén az ország
gazdasága teljes átalakításának ügye áll vagy bukik. Éppen ezért
ellenőrzése, kézbentartása nemzeti érdek.

    Szabad György ezt követően lezárta az általános vitát, majd a
képviselők többsége úgy határozott, hogy később részletes vitára
bocsátja a törvényjavaslatot. A Ház megbízott elnöke felkérte a
gazdasági bizottságot, hogy vitassa meg a benyújtott módosító
indítványokat. (folyt. köv.)



1990. július 3., kedd 17:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (12. rész)


A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény
módosításának tárgyalása bevezetéseként Balsai István
igazságügyminiszter ismertette a kormány módosító javaslatait. Mint
mondotta, ezek legfőbb célja, hogy a népszavazást a lehető
legsikeresebben és zökkenőmentesebben lehessen lebonyolítani.
Javasolja a kormány, hogy a népszavavazás esetében is a választási
törvény előírásait alkalmazzák a nyilvántartásba vételkor, ám a
névre szóló értesítés helyett a tanács hivatali helyiségében nyolc
napra közszemlére kell kitenni a szavazók nevét, a szavazás
időpontját, valamint címét tartalmazó hirdetményt.

    Ugyancsak a javaslatok között szerepel, hogy tekintsenek el új
szavazókörök kialakításától, a népszavazást az országgyűlési
képviselők választására létrehozott szavazókörökben folytassák le.
Balsai István a módosítás legfontosabb pontjának nyilvánította, hogy
a törvényben rögzített 90 nap helyett 60 napra csökkentsék az
országos választások és a népszavazás közötti időtartamot. Balás
István, az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság
alelnöke a testület álláspontjaként leszögezte: bár vannak hibák a
törvényben, most nyilvánvalóan nem kerülhet sor átfogó revízióra. A
bizottság támogatja a népszavazás lebonyolításához feltétlenül
szükséges módosítások elfogadását. Felhívta a figyelmet arra:
szükségesnek tartja, hogy az állampolgárok a sajtóból is kapjanak
információt a népszavazásról, illetve az úgynevezett
kopogtatócédulák elmaradásáról.

    A törvényjavaslathoz többen is benyújtottak módosító indítványt,
ezért külön kellett lefolytatni az általános és a részletes vitát. A
keddi ülésnapon csak az előbbire kerülhetett sor. A vita
középpontjában a népszavazás időpontja állt. Többen is úgy vélték:
nem célszerű egy napon lebonyolítani a helyhatósági választásokat és
a népszavazást. Baka András (MDF) véleménye szerint ez az
egyidejűség mindenképpen befolyásolja az állampolgárok döntését,
hiszen a helyhatósági választásokra vélhetően mindenképpen elmennek,
s ha már ott vannak, részt vesznek a népszavazáson is. Kósáné Kovács
Magda (MSZP) ezzel szemben azt hangoztatta: ez az egybeesés nem
befolyásolja az állampolgárok akaratát, pusztán lehetőséget biztosít
a véleménynyilvánításra.

    Szabad György ezzel lezárta az általános vitát, és a képviselők
úgy döntöttek, hogy a részletes vitát a szerdai ülésnapon kezdik
meg. (folyt. köv.)



1990. július 3., kedd 18:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (13. rész)


Záró napirendi pontként az országgyűlési képviselők
választásáról szóló törvény módosításával foglalkozott a T. Ház. A
törvény módosításának indoklásában szerepel: a választások
törvényes, ugyanakkor gyors lebonyolítása megköveteli, hogy a
választási szervek tagjainak a száma mindig elérje a törvényben
meghatározott legalacsonyabb számot. De mivel e szervek tagjainak
megbízatása többféle ok miatt megszűnhet, s ez a választás
alkalmával megakadályozhatja a működést, gondoskodni kell
pótlásukról. A törvény szerint a kiesett tagok pótlásáról kizárólag
a tanácstestület jogosult dönteni. A tanácstestületek azonban
általában háromhavonta tartják üléseiket, ezért célszerű a
gyakrabban ülésező végrehajtó bizottságot is felhatalmazni a
választási szervek kiegészítésének jogkörével.

    A módosítás másik lényegi eleme a választások egyik
legköltségesebb módszerével, a szavazatösszesítő számítógépes
rendszerrel foglalkozik. A módosítandó paragrafus indoklása
kimondja: célszerű, hogy a kisebb mennyiségű adatösszesítést igénylő
feladatot - például a népszavazás eredményének összesítését -
egyszerűbb módszerrel oldják meg. A szavazatösszesítés rendjének
eldöntésével a belügyminisztert bíznák meg, aki közvetlenül a
választást megelőzően rendeletben állapítaná meg a
szavazatösszesítés rendjét. E rendeletét a sajtóban is közzé kell
tennie.

    A beterjesztett törvénymódosító javaslatot az Országgyűlés
szakbizottsága támogatta, a Magyar Szocialista Párt parlamenti
csoportja pedig további módosító indítványt tett. Ez utóbbi miatt
külön-külön általános és részletes vitában kell tárgyalni e
napirendi pontot. Mivel az általános vitában senki sem kért szót,
így a megbízott házelnök az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és
Igazságügyi Bizottságnak adta ki az MSZP módosító indítványát
állásfoglalásra. A részletes vitát várhatóan szerdán folytatják.

    Este negyed hét után néhány perccel Szabad György berekesztette
az ülésnapot. Az Országgyűlés szerdán a rendkívüli ülésszakba
iktatott rendkívüli ülésnapot tart, amelyet délután 2 órakor
kezdenek. (MTI)



1990. július 3., kedd 18:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD