|
|
|
|
2. számú Gyorshír
|
Elhalasztották a címervita eldöntését
-------------------------------------
1990. július 3., kedd - Rövid ideig tartó általános vitát követően elhalasztották a döntést a címervitában. Miután már világossá vált, hogy a koronás, illetve a Kossuth-címer pártiak kifogytak az érvekből, újabb szempontokat nem találtak egymás meggyőzésére, Katona Béla (MSZP) javasolta, hogy további vita nélkül határozzanak, melyik címer legyen a Magyar Köztársaság jelvénye. Ehhez a javaslathoz csatlakozott Antall József miniszterelnök is, hasonlóképpen értékelve a már terméketlen vitát, mondván: elfogytak a heraldikai, közjogi, politikai érvek, dönteni kell. Azért is sürgősnek ítélte a döntést, mivel külföldön olyan vélemények is elhangzottak: Magyarország megtartotta régi kommunista címerét. Ehhez Kövér László (Fidesz) hozzátette: ez utóbbi állítás jogilag helytelen, hiszen a korábbi alkotmányt szinte teljes egészében hatályon kívül helyezte a Parlament, így jelenleg nincs hivatalos címere az országnak. Ám ő is úgy vélekedett: a két tábor nem győzhető meg, újabb érvek nincsenek. Az elnöklő Szűrös Mátyás javaslatára a Tisztelt Ház úgy döntött, hogy az általános vitát befejezik, s a déli szünetben az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság megtárgyalja az eredeti és a módosító javaslatot, s még a végleges döntés előtt délután beszámol állásfoglalásáról a Parlamentnek.
Ezután a képviselők megkezdték az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat megtárgyalását. (MTI)
1990. július 3., kedd 12:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|