|
|
|
|
MSZMP megemlékezés Kádár János haláláról
|
----------------------------------------
London, 1990. július 2. (BBC, Panoráma) - Budapesten ma sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt. Bejelentették, hogy a párt július 6-ikán meg kíván emlékezni Kádár János néhai pártelnök, korábbi főtitkár egy évvel ezelőtti temetésének az évfordulójáról. Allítólag a megyei pártalapszervezetek mellett a csehszlovák, a jugoszláv, az osztrák, valamint a Szovjet Kommunista Párt is képviselteti magát a megemlékezésen.
Az igen szűkkörű sajtótájékoztatón budapesti különtudósítónk, Szakonyi Péter Thürmer Gyulát, az MSZMP elnökét kérdezte meg arról, hogy: mi a célja a pártnak ezzel a megemlékezéssel?
- Kádár János nem csupán a munkáspárt történetének egyik kiemelkedő személyisége, hanem nagyon fontos helyet foglal el az egész II. világháború utáni magyar történelemben. Úgy gondolom, hogy az egyetlen olyan politikus, akinek életművét - leszámítva talán az elmúlt 10-12 évnek a hibáit - méltán állíthatunk a társadalom elé.
Nagyon sok ember kérte, hogy emlékezzünk meg az első évfordulóról. Őt tisztelték mint szerény embert és olyan politikust, aki nagyon sokat tett a dolgozó emberért. Ma nagyon sokan emlékeznek vissza, amikor nap mint nap emelik az árakat, amikor ezrek kerülnek az utcára.
Nagyon sokan emlékeznek arra, hogy az ő időszakában volt létbiztonság, környezetünkhöz és múltunkhoz képest demokratikus viszonyok közt élt az ország, és általában nyugodtan éltünk, békében a szomszédainkkal és a világgal. (folyt.)
1990. július 2., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- MSZMP megemlékezés Kádárról - 1. folyt.
|
- Az elmúlt időszakban több olyan dokumentum, illetve tény látott napvilágot, amelyik igencsak megtépázta az MSZMP egykori hírnevét. Kádár János személyét is kedvezőtlenebb színben tüntették fel - gondolok csak a Grósz által eltulajdonított, vagy bemutatott dokumentumokra, és a legutóbbi Carlos-hírre. Ezzel kapcsolatban mi az MSZMP mai vezetésének álláspontja?
- Grósz Károly által nyilvánosságra hozott dokumentumok nem Kádár János ellen szólnak - sőt: mellette.
Pontosan azt érzékeltetik, hogy Kádár egy olyan helyzetben tevékenykedett, amelyikben a keze meg volt kötve. Mögötte ott állt a brezsnyevi Szovjetunió, a kifejezett nyomást gyakoroló szovjet politika; vagy élt a hetvenes évek elejéig Rákosi Mátyás a Szovjetunióban, aki nap mint nap küldte feljelentéseit a szovjet vezetésnek, de éltek az ötvenes évek vezetői közül is többen. Sőt, mi több - és ezt az Andropov-levél bizonyítja -, megjelent a vezetőknek az új generációja, gondolok itt Szűrös Mátyásra, aki nem kevés fejtörést okozott a kádári vezetésnek. Ha mindez nem lett volna, akkor valószínűleg a kádári szocializmus eredményesebb lett volna.
A Carlos-ügyről véleményünk a következő. Sajnálatos, hogy pont június 6-ikán kell ilyen ügyeket a világ elé tárni, ráadásul egy nagyon ellentmondásos és zavaros formában. A sajtó hivatkozik különböző személyiségekre, nyilatkozatokra, aztán kiderül róluk, hogy egyik sem igaz. Egyébként mi a terrorizmust és annak támogatását elvetjük. (folyt.)
1990. július 2., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- MSZMP megemlékezés Kádárról - 2. folyt.
|
A Carlos-ügy kezelése akkor Kádár János politikai bölcsességét bizhonyította, hiszen nem engedte, hogy magyar vér folyjék, nem engedte, hogy a magyar emberek szenvedjenek ettől kárt.
Ő azt hiszem abból indult ki, hogy a hatalomban vannak kemény döntések is. Nem lehet ferences-rendi szerzetes módjára a hatalmat gyakorolni. Ha ennyi felelősség lenne a mai politikusokban, én azt hiszem hogy előbbre tartanánk.
Egyszer majd bizonyára azt is megtudjuk a történelemből, hogy a Carlos-ügy mögött milyen nagy elefántok álltak. S hát a régi közismert mondás, hogy "az eleféntok akár szeretkeznek, akár verekednek, ebből a kisegér mindig csak a rövidebbet húzhatja" - Kádár Jánosnak ezt is kellett mérlegelni.
- Az elmúlt napok, hetek történéséről úgy tűnik, hogy az MSZMP offenzívába indult, hiszen a Szabadság című lapnak a legutóbbi számában megjelent Grósz Károlynak egy beszéde, amely dokumentumokkal bizonyítja, hogy Nagy Imre az NKVD ügynöke volt. Ugyanekkor megjelent egy olyan anyag is, amelyben a párt új belpolitikai tézisei jelentek meg. Viszont Ön hangsúlyozta azt is, hogy a párt helyteleníti és veszélyesnek tartja a jelenlegi magyar kormány külpolitikáját. Mit tart ebben a politikában a legveszélyesebbnek?
- Az egyoldalúságot és a szomszédainkkal való rossz viszonyt. Az is rossz volt, hogy Magyarország szekerét korábban a Szovjetunióhoz kötöttük. De nem lehet ugyanezt fordítva megcsinálni - és az egységesedő Németországhoz kötni. (folyt.)
1990. július 2., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- MSZMP megemlékezés Kádárról - 3. folyt.
|
Mi lehetünk nagyon jóba a nagyhatalmakkal, Németországgal, az Egyesült Államokkal, bárkivel, de ha háborús, feszült viszonyban vagyunk a szomszédainkkal, akkor ennek a magyar nép issza meg a levét - és a nemzetiségek is. Tessék megnézni hogy mi történik Romániában, vagy Szlovákiában.
- Az MSZMP egy közös lapot kíván indítani mindazokkal a pártokkal, akik a parlamenten kívül rekedtek. Ez egyfajta opportunizmusra enged következtetni, hiszen olyan pártok vállalnak így - legalábbis egy lapon - közösséget, amelyektől eddig elhatárolták magukat.
- Ezt a fajta opportunizmust én szívesen vállalom. A lap azért jön létre, mert sajnos a magyar sajtóban az esélyegyenlőségnek még a látszata sincsen.
A parlamenten kívüli pártokat mindenből ki akarják rekeszteni és őket, a tevékenységüket elhallgatni. E tekintetben azt hiszem, hogy az ország demokratikus fejlődését fogjuk segíteni, hogy több más párttal együtt megjelentetjük majd a Szélrózsát. +++
1990. július 2., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|