|
|
|
|
Magyar jegyzék a román külügyminisztériumnak - A külügyi
szóvivő tájékoztatója (1. rész)
|
1990. június 29., péntek - A Magyar Köztársaság
Külügyminisztériuma - hivatkozva az Európai Biztonsági és
Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) bécsi utótalálkozójának
záródokumentumában foglalt, az EBEÉ emberi dimenziója című fejezet
első pontjára - azzal a kéréssel fordult Románia
külügyminisztériumához, hogy adjon megfelelő tájékoztatást a
tragikus, erőszakba torkolló június 13-14-15-i bukaresti
eseményekről. A Külügyminisztérium ugyanis nem tartja kielégítőnek a
Petre Roman miniszterelnöknek a magyar kormányfőhöz ebben az ügyben
is intézett üzenetét. A magyar Külügyminisztérium hivatalosan kérte
azt is, hogy az Amerikai Államok Szervezetében hazánk kapjon állandó
megfigyelői státuszt - hangzott el Herman Jánosnak, a
Külügyminisztérium új szóvivőjének péntek délelőtti tájékoztatóján.
A tárca új szóvivője beszámolt arról, hogy Szokai Imre külügyminisztériumi államtitkár-helyettes június 26-án a minisztériumba kérette a budapesti román nagykövetség magas rangú diplomatáját, és jegyzéket adott át, kérve a véres bukaresti eseményekkel kapcsolatos hiteles román tájékoztatást. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a magyar Külügyminisztérium már június 16-án közleményben ismertette a Bukarestben történtekkel kapcsolatos hivatalos magyar álláspontot. Az akkori dokumentum kifejezte a magyar kormány és a magyar nép mély megdöbbenését, hogy a demokrácia kiszélesítését követelőkkel szemben Bukarestben a civilizált Európában évtizedek óta ismeretlen brutalitással léptek fel. A politikai ellenzékkel szembeni arrogáns, szervezett támadó fellépést, Szilágyi Zsolt és Zsigmond László parlamenti képviselők bántalmazását az európai normákkal összeegyeztethetetlennek minősítette és tartja ma is. Az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartására is felhívott a közlemény, amely már akkor utalt a régi módszerek alkalmazására, azokra az azonosságokra, amelyek a március 20-21-i marosvásárhelyi magyarellenes, pogromjellegű eseményekben és az újabb keletű fővárosi véres megtorlások során alkalmazott azonos módszerekben mutatkoznak. Ezúttal is videofelvételek alapján azonosítják és internálják a megmozdulás résztvevőit - zömében értelmiségieket és cigányokat -, és tartanak házkutatást lakásukon. (folyt.köv.)
1990. június 29., péntek 14:36
|
Vissza »
|
|
Magyar jegyzék a román külügyminisztériumnak - A külügyi
szóvivő tájékoztatója (2. rész)
|
Feldúlják a hivatalos politikának nem tetsző, többnyire a parlamenti ellenzékhez tartozó szervezetek létesítményeit, és minden bizonnyal felbecsülhetetlen értékű szellemi alkotásokat dobnak a fékevesztett terror martalékául. Az alkalmazott módszerek arra mutatnak, hogy a tüntetőkkel szembeni fellépés és megtorlás célirányosan, a demokrácia látszatát kelteni igyekvő, aprólékosan kidolgozott forgatókönyv szerint történt.
A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma felhívja a román fél figyelmét az általa is önként vállalt szerződéses kötelezettségek maradéktalan tiszteletben tartására, az internált román állampolgárokkal szembeni humánus, az emberi jogokat érvényesítő gyakorlat szükségességére. Reményét fejezi ki, hogy a román kormány a nemzetközi közvéleményt ezúttal hitelesen fogja tájékoztatni úgy a bukaresti, mint az azzal sok tekintetben rokon vonást mutató marosvásárhelyi atrocitások kivizsgálásáról, ily módon teljesítve többszöri ígéretét, hogy a márciusi pogrom kivizsgálásáról készített jelentését a nyilvánosság elé tárja. A magyar fél egyúttal reményét fejezi ki, hogy a tényszerű jelentés megnevezi az igazi bűnösöket, rehabilitálja a magyarságot, és igazságot szolgáltat a kirakatper áldozatainak. Ugyanakkor tájékoztatást kér Carcula Gheorghe, Greczi Béla, Horváth Stefan, Puczi Kozák Sándor, Puczi Kozák Béla, Puczi Kozák Ernő és Kalló Géza sorsáról.
A szóvivő beszámolt arról is, hogy a jegyzék átadásakor Szokai Imre megjegyezte: a magyar fél a jegyzék átadásával türelmesen megvárta a román fél hivatalos álláspontjának megismerését. Petre Roman levele után azonban elkerülhetetlenné vált a jegyzék átnyújtása, mivel a hozzánk eljuttatott levélben lényeges momentumok sikkadnak el. A jegyzék átadásakor a magyar fél jelezte azt is, hogy készen áll külügyminiszter-helyettesi, illetve államtitkár-helyettesi szintű konzultációkra, akár már a jövő héten is, Bukarestben vagy Budapesten. Ezzel összefüggésben kifejezte azt is, hogy a miniszterhelyettesi találkozót szükségesnek tartjuk a magasabb szintű tárgyalások sikeréhez.
A szóvivő szólt arról is, hogy a hazánkban bekövetkezett változások miatt felfokozódott az érdeklődés a Magyar Köztársaság Kínával kapcsolatos álláspontja, politikája iránt. Ezzel összefüggésben leszögezte: az új magyar kormány külpolitikai programja megerősíti, hogy az ősi kultúrájú Kína, mint a világpolitika egyik meghatározó tényezője, megkülönböztetett helyet foglal el külpolitikánkban. (folyt.köv.)
1990. június 29., péntek 14:40
|
Vissza »
|
|
Magyar jegyzék a román külügyminisztériumnak - A külügyi
szóvivő tájékoztatója (3. rész)
|
Kína törvényes képviselőjének a Kínai Népköztársaságot ismerjük el, Tajvant nem tekintjük külön államnak. Hazánk egyetértéssel nyugtázza Kína szuverenitásának kiteljesedését, azoknak a megállapodásoknak az alapján, amelyeket a Kínai Népköztársaság Nagy-Britanniával és Portugáliával kötött Hongkong és Macao státusáról és jövőjéről. Az ,,egy Kína,, elven nyugvó politika azonban nem zárja ki, hogy a Tajvannal létező gazdasági kapcsolatokat fejlesszük. Az utóbbi időben Tajvannal kiépült üzleti és idegenforgalmi, valamint egyéb kapcsolataink elősegítésére a Magyar Gazdasági Kamara és tajvani partnere megállapodást kötött kereskedelmi irodák kölcsönös működtetéséről. Továbbra is tartózkodunk azonban az olyan lépéstől, amely Tajvan független államként való elismerését jelentené, vagy amely államközi kapcsolatként lehetne értelmezni. E tekintetben követjük a világ országai döntő többségének gyakorlatát.
Herman János bejelentette azt is: Jeszenszky Géza külügyminiszter az Amerikai Államok Szervezetének főtitkárához hivatalos levelet juttatott el, amelyben kéri, hogy hazánk kapjon állandó megfigyelői státuszt a szervezetben. Állandó jelenlétünk a szervezetben hozzájárulhat ahhoz, hogy tovább erősítsük kapcsolatainkat az amerikai kontinens országaival. Mindehhez hozzátette, hogy az állandó jelenlét többletköltséggel nem jár.
A szóvivői tájékoztatón Gulyás András, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője vázolta a tárca sajtópolitikáját, kiemelve: a minisztériumot a nyitottság, az együttműködési készség és a bizalmi elv vezérli. (MTI)
1990. június 29., péntek 14:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az MTIB1016 sz. hírre
|
Mai mtib1016 számú, Magyar jegyzék a román külügyminisztériumnak - A külügyi szóvivő tájékoztatója (1. rész) című hírünk első bekezdésének 9-10. sorában a szöveg helyesen:
Petre Roman miniszterelnöknek ebben az ügyben, a magyar kormányfőhöz is ..
-------------------------------------------
(MTI)
1990. június 29., péntek 15:18
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|