|
|
|
|
Disztingvált nyilvánosság - Újabb nagykövetjelölteket
hallgattak meg
|
1990. június 28., csütörtök - A bécsi és a párizsi
nagykövetjelöltet szándékozott meghallgatni csütörtöki ülésén az
Országgyűlés Külügyi Bizottsága. Mielőtt azonban a jelöltek
bemutatkozhattak volna Jeszenszky Géza külügyminiszter felvetette:
nem minden esetben tartja célszerűnek, hogy az ilyen jellegű,
külpolitikai érdekeinket is érintő események teljes nyilvánosságot
kapjanak. Hosszas vita alakult ki a kérdésről, végül a testület két
ellenszavazattal úgy döntött, hogy a ,,disztingvált
nyilvánosságnak,, ezeken az üléseken is helye van, azaz az újságírók
jelen lehetnek, ám csak olyan adatoka t publikálhatnak, amelyek nem
sértik az ország érdekeit, illetve a külkapcsolatokat.
Ezt követően kapott szót Hunkár Dénes, akit a bécsi nagyköveti posztra szemeltek ki. A 68 éves közlekedési szakember munkája révén igen jó kapcsolatokat épített ki osztrák kormány és vállalati körökkel. Rendszeresen tart előadásokat a bécsi közgazdasági egyetemen, bevonták az osztrák vasúti rendszer kialakításába is. Pályafutása elején, 1946-ban egyike volt Magyarország első ENSZ alkalmazottainak. Ez egyébként a későbbiekben hosszas börtönbüntetést ,,eredményezett,, számára, ugyanis az ENSZ javára végzett kémkedés vádjával életfogytiglani börtönre ítélték, s ebből 6 év 3 hónapot le is ült. Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy meggyőződése szerint veszteség nélkül lehet megrendezni a világkiállítást. Tájékozódása alapján kijelentette: az osztrákok bizonyára hajlandóak lesznek a bős-nagymarosi beruházással kapcsolatos követeléseiket a világkiállítás magyarországi építkezéseivel kompenzálni.
Ezután Szávai Jánost, a leendő párizsi nagykövetet hallgatta meg a bizottság. Az ötven éves tanár saját elmondása szerint mindezidáig nem foglalkozott sem diplomáciával, sem külpolitikával. Két évvel ezelőtt kapcsolódott be az MDF külügyi munkájába, azóta módja volt megismernie a francia politikai élet kiemelkedő személyiségeit. Elképzelései közé tartozik, hogy javítsa Franciaországban a hazánkról kialakult képet, ebben számít a magyar emigráció támogatására is. Véleménye szerint tanácsadó testületet kellene felállítani a nagykövet mellé, olyan magyar személyiségek bevonásával, akik már tekintélyre tettek szert a francia közéletben.
A bizottság mindkét leendő diplomataa nagyköveti jelölését ellenszavazat nélkül elfogadta. (MTI)
1990. június 28., csütörtök 17:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|