|
|
 |
|
 |
A szovjet csapatok kártérítése
|
------------------------------
München, 1990. június 27. (SZER, Magyar híradó) - Ki tartozik
kinek? A magyarországi lakosság érzése szerint kártérítést inkább mi
igényelhetnénk a szovjet csapatoktól 40 év megszállás után. De hát
az ilyen ügyek elintézését nem az érzelmek szokták diktálni. A
Szovjetunió sem érzések alapján kér 50 milliárd forintot, hanem arra
hivatkozva, hogy ennyibe kerültek ideiglenes tartózkodásuk olyan
beruházásai, amelyeket itt hagynak az ország számára. A
vagyonértékelésről folytatott vita már tart egy ideje, és tegnap az
Országgyűlés előtt is szóba került.
Horn Gyula MSZP-képviselő és a külügyi bizottság elnöke szerint
kár lenne bármilyen összeget mondani, mert határozott magyar
álláspont érvényesítésével elképzelhetően egyetlen fillér
kártérítést sem kell fizetni, ami bizony jól jönne az
államháztartásnak. Baráth Edina járt utána a kérdésnek:
Kovács Lászlót, a külügyi bizottság tagját, parlamenti
képviselőt kérdezem: milyen módszerekkel lehet elérni azt, hogy a
szovjet hadsereg távozásával kapcsolatban felmerülő összegek minél
kisebbek legyenek, esetleg ne kelljen fizetnünk semmit?
- A távozással összefüggésben felmerülnek anyagi követelések
mindkét oldalon. Ők azt mondják - és ebben van is nyilvánvalóan
igazság -, hogy amiket itt hagynak, azokat mi fizessük ki. Első
kérdés: ezeknek mi a tényleges értéke? A második: mi azt mondjuk -
és ez is igaz -, hogy az ő kivonulásuk után bizonyos költségeket a
magyar félnek is viselnie kell, ezeket le kell vonni a szovjet
követelésekből. Amíg a szakértők ezt részletesen össze nem vetik és
nem tárgyalnak, addig nem lehet megmondani a végösszeget. Ez a
tárgyalások végeredményétől függ, és az összeget nem lehet előre
megnevezni. (folyt.)
1990. június 27., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|