Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Kormányszóvivői tájékoztató Antall József és Matvej Burlakov megbeszéléséről (1. rész)

1990. június 27., szerda - László Balázs, a kormány szóvivője szerdán az alábbiakról tájékoztatta az MTI-t:


Antall József miniszterelnök - Göncz Árpád ideiglenes
köztársasági elnök, Für Lajos honvédelmi miniszter és Kéri Kálmán
nyugalmazott vezérőrnagy, országgyűlési képviselő jelenlétében - a
hivatalában fogadta Matvej Burlakov vezérezredest, a szovjet Déli
Hadseregcsoport parancsnokát. A megbeszélés során a Moszkvában
folytatott magas szintű szovjet-magyar katonai és politikai
tárgyalások szellemében eszmét cseréltek a szovjet csapatok
kivonulásáról. Mindkét fél kifejtette álláspontját a felmerült
pénzügyi kérdésekben is, amelyekről egy különbizottságban
folytatódnak a tárgyalások. A magyar fél megismételte a Varsói
Szerződéssel kapcsolatos álláspontját.

    A találkozó során visszatekintettek az 1956-os forradalom és
szabadságharc eseményeire, annak megítélésére. Magyar részről ismét
felvetették, az 1968-as csehszlovákiai bevonulás újraértékeléséhez
hasonlóan, a szovjet felülvizsgálat indokoltságát.

    Végül Burlakov vezérezredes a szovjet védelmi miniszter
megbízásából tábornoki dísztőrt adott át Antall József
miniszterelnöknek, annak elismeréseként, hogy a II. világháború
alatt a német hadifogoly-táborokból Magyarországra szökött szovjet
hadifoglyokkal és kényszermunkásokkal - hasonlóan a lengyel, brit,
francia, olasz, holland, stb. hadifoglyokhoz és menekültekhez - a
Genfi Konvenciónak megfelelően, emberségesen bántak. A magyar
Belügyminisztérium menekültügyekkel foglalkozó kormánymegbízottja,
néhai id. dr. Antall József többszáz szovjet katonai és polgári
személy megmentéséről gondoskodott. Egyébként a keleti fronton
foglyul ejtett szovjet katonák egységesen német hadifogságba
kerültek akár magyar, akár más csapatoknak adták meg magukat.

    A szovjet gesztusnak az ad külön jelentőséget, hogy a
Szovjetunió kormánya a II. világháború óta - a lengyel, brit,
francia, stb. kormányoktól eltérően - ezt a tényt nem ismerte el, a
németek által fogságba ejtett szovjet katonák és tisztek megítélése
a Szovjetunióban csak a legutóbbi esztendőkben változott meg. Éppen
ezért a Magyarországra szökött és ide menekült szovjet katonák és
kényszermunkások egy része már Magyarország területén áldozatul
esett a sztálini önkénynek, másokat 1945-ben szovjet koncentrációs
táborokba hurcoltak. (folyt. köv.)



1990. június 27., szerda 16:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Kormányszóvivői tájékoztató Antall József és Matvej Burlakov megbeszéléséről (2. rész)


A mostani találkozót Magyarország II. világháborús megítélése, a
jelenlegi szovjet-magyar viszony, valamint a szovjet csapatok
kivonulásának rendezett biztosítása szempontjából a magyar kormányfő
olyan bizalomerősítő lépésnek tekinti, amely a szovjet csapatok
kivonulása után, a független Magyarország és a Szovjetunió közötti
tényleges jó kapcsolatok irányába mutat. (MTI)



1990. június 27., szerda 16:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD