|
|
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató Antall József és Matvej Burlakov
megbeszéléséről (1. rész)
|
1990. június 27., szerda - László Balázs, a kormány
szóvivője szerdán az alábbiakról tájékoztatta az MTI-t:
Antall József miniszterelnök - Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök, Für Lajos honvédelmi miniszter és Kéri Kálmán nyugalmazott vezérőrnagy, országgyűlési képviselő jelenlétében - a hivatalában fogadta Matvej Burlakov vezérezredest, a szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnokát. A megbeszélés során a Moszkvában folytatott magas szintű szovjet-magyar katonai és politikai tárgyalások szellemében eszmét cseréltek a szovjet csapatok kivonulásáról. Mindkét fél kifejtette álláspontját a felmerült pénzügyi kérdésekben is, amelyekről egy különbizottságban folytatódnak a tárgyalások. A magyar fél megismételte a Varsói Szerződéssel kapcsolatos álláspontját.
A találkozó során visszatekintettek az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire, annak megítélésére. Magyar részről ismét felvetették, az 1968-as csehszlovákiai bevonulás újraértékeléséhez hasonlóan, a szovjet felülvizsgálat indokoltságát.
Végül Burlakov vezérezredes a szovjet védelmi miniszter megbízásából tábornoki dísztőrt adott át Antall József miniszterelnöknek, annak elismeréseként, hogy a II. világháború alatt a német hadifogoly-táborokból Magyarországra szökött szovjet hadifoglyokkal és kényszermunkásokkal - hasonlóan a lengyel, brit, francia, olasz, holland, stb. hadifoglyokhoz és menekültekhez - a Genfi Konvenciónak megfelelően, emberségesen bántak. A magyar Belügyminisztérium menekültügyekkel foglalkozó kormánymegbízottja, néhai id. dr. Antall József többszáz szovjet katonai és polgári személy megmentéséről gondoskodott. Egyébként a keleti fronton foglyul ejtett szovjet katonák egységesen német hadifogságba kerültek akár magyar, akár más csapatoknak adták meg magukat.
A szovjet gesztusnak az ad külön jelentőséget, hogy a Szovjetunió kormánya a II. világháború óta - a lengyel, brit, francia, stb. kormányoktól eltérően - ezt a tényt nem ismerte el, a németek által fogságba ejtett szovjet katonák és tisztek megítélése a Szovjetunióban csak a legutóbbi esztendőkben változott meg. Éppen ezért a Magyarországra szökött és ide menekült szovjet katonák és kényszermunkások egy része már Magyarország területén áldozatul esett a sztálini önkénynek, másokat 1945-ben szovjet koncentrációs táborokba hurcoltak. (folyt. köv.)
1990. június 27., szerda 16:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató Antall József és Matvej Burlakov
megbeszéléséről (2. rész)
|
A mostani találkozót Magyarország II. világháborús megítélése, a jelenlegi szovjet-magyar viszony, valamint a szovjet csapatok kivonulásának rendezett biztosítása szempontjából a magyar kormányfő olyan bizalomerősítő lépésnek tekinti, amely a szovjet csapatok kivonulása után, a független Magyarország és a Szovjetunió közötti tényleges jó kapcsolatok irányába mutat. (MTI)
1990. június 27., szerda 16:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|