|
|
|
|
Emberi dimenzió - konferencia a cigányságról (1.rész)
|
Mester Nándor, az MTI tudósítója jelenti:
Koppenhága, 1990. június 26. kedd (MTI-TUD) - A cigányság
nemzeti kisebbségként való elismerését és nemzetközi
cigányalapítvány létrehozását javasolta Horváth Aladár, az
Országgyűlés SZDSZ frakciójának képviselője kedden az európai
együttműködés emberi dimenzióiról folytatott koppenhágai tanácskozás
párhuzamos rendezvényén. Az ,,Elfeledett európai kisebbség,, címmel
megrendezett nemzetközi értekezleten elsősorban a Kelet-Európában
élő cigányság helyzetéről volt szó. Horváth Aladáron kívül a magyar
küldöttség tagja volt még Hága Antónia, a Phralipe Független
Cigányszervezet tagja, országgyűlési képviselő és Derdák Tibor, a
Wallenberg Egyesület elnöke, országgyűlési képviselő is.
Horváth Aladár, aki egyben a magyar parlament kisebbségi jogi bizottságának is tagja, négypontos csomagtervet terjesztett a tanácskozás résztvevői elé.
Ebben javasolta, hogy a nemzetközi alap segítségével szorgalmazzák a nyelvi, oktatási, kulturális és érdekvédelmi problémák megoldását. Felhívta a résztvevők figyelmét a felbukkanó rasszista hangokra és cselekményekre, segítséget kért a cigányság és a cigányközösségek politikai rehabilitációja érdekében.
A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az ENSZ már harminc éve eredménytelenül kísérletezik a nemzeti kisebbség fogalmának pontos meghatározásával. Mivel a cigányok nem egy helyen élnek Európában, így kimaradtak a nemzeti kisebbségekről szóló nemzetközi dokumentumokból, és általában háttérbe szorultak a politikai porondon - mondta. A helsinki záróokmányban és az azt követő értekezleteken meg sem említették őket, vagy csak általánosságban beszéltek róluk, pedig Európában 8-10 millió a cigányok száma - hangoztatta.
A magyar képviselő javasolta, a kormányok fogadtassanak el kisebbségi önkormányzati törvényt, hogy a cigányok részarányosan képviseltethessék magukat az adott állam parlamentjében. Kezdjék meg a cigányság politikai rehabilitálását, és hozzák létre a kisebbségpolitikai és kulturális intézményrendszert minden érintett országban - hangoztatta. Javasolta továbbá, hogy alapítsák meg a jogvédő hálózatot, adjanak teret a cigányoknak az írott és elektronikus sajtóban (akár saját tévé és rádió megalakításával is), és bocsássanak a cigányság rendelkezésére épületeket kulturális életük megszervezésére. (folyt.)
1990. június 26., kedd 16:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|