|
|
 |
|
 |
Antall - bonni program (2. rész)
|
Ez alkalommal is fenntartás nélkül támogatta a német egységet.
Ugyanakkor emlékeztetett a Magyarországra nézve esetleg kedvezőtlen
hatásokra is, például arra, hogy veszélybe kerül az NDK-val
kiépített évi kétmilliárd dolláros, Magyarország számára fontos
kereskedelmi forgalom. Ennek visszaesése súlyosan érintené a magyar
gazdaságot. - Ezért ennek a gondnak az elhárításához az NSZK-tól
ötleteket, segítséget kérünk - mondta.
Antall József beszámolt a Tadeusz Mazowiecki lengyel
miniszterelnökkel nemrégiben folytatott tárgyalásairól is, főként a
német egység kérdésére vonatkozóan. Reményét fejezte ki, hogy ha a
német Szövetségi Gyűlés és a keletnémet Népi Kamara egyidejűleg
megszavazza a lengyel határok elismerését tartalmazó nyilatkozatot,
akkor ez lényegesen megkönnyíti a lengyelek lélektani helyzetét,
eloszlatja aggodalmaik jó részét.
A nyugatnémet külügyminiszter meggyőződése szerint az egységet
mielőbb meg kell valósítani - lehetőség szerint még ez év végéig -,
mert ez minden érintett fél érdeke: gazdasági, politikai és sok más
szempontból is fontos.
A magyar kormányfő és a nyugatnémet külügyminiszter egyetértett
abban, hogy az új európai rendszer kialakításakor a Szovjetuniót ne
rekesszék ki Európából, és a szovjeteknek ne is támadhasson ilyen
érzésük. Hans-Dietrich Genscher a romániai helyzetről is véleményt
kért Antall Józseftől, aki a fejleményeket válságosnak, és azok
irányát különösen aggasztónak mondotta. Azonos volt a véleményük
abban is, hogy a Nyugatnak nem szabad teljesen elszigetelnie
Romániát az európai fejlődéstől.
A bonni magyar nagykövetségen Horváth István, immár Berlinbe is
akkreditált nagykövet fogadást adott Antall József tiszteletére. A
fogadáson a nyugatnémet politikai gazdasági és kulturális élet
számos vezető képviselője volt jelen.
Innen a Hammerschmidt-villába, az elnöki rezidenciára vezetett a
magyar kormányfő útja: Richard von Weizsa:cker szövetségi elnökkel
folytatott szívélyes megbeszélést.
Ezután került sor a szövetségi kancellári hivatalban Antall
József és Helmut Kohl találkozójára. A magyar miniszterelnököt
katonai tiszteletadással üdvözölték. A két kormányfő együtt
hallgatta meg a magyar és az NSZK-himnuszt, fogadta a díszegység
köszöntését.+++
1990. június 21., csütörtök 18:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|