|
|
|
|
Kohl beszéd - Bundestag (1. rész)
|
Bonn, 1990. június 21. csütörtök (DPA) - A német egyesülés
létrejötte után nemcsak a német-lengyel, hanem a német-szovjet
kapcsolatokat is új, szerződéses alapra kívánja helyezni Helmut Kohl
nyugatnémet kancellár. Az NSZK államfője az új Németország
létrejöttével kapcsolatos kérdésekről beszélt csütörtökön a
Bundestag német egyesítésről folyó beható vitájának megnyitójaként.
A kancellár politikai kulcsfeladatnak nevezte, hogy a NATO szövetségesek közös szándéknyilatkozatban rögzítsék a VSZ-hez való viszonyukat, és ezzel az erőszakról való lemondást célzó összeurópai nyilatkozat felé egyengessék az utat. Ezért azt javasolta, hogy a Helsinki-folyamat keretében mindkét katonai tömb tagjai fontolják meg egy megnemtámadási szerződés megkötését. Egy ilyen szerződés azután az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet minden részes országa előtt nyitva állna.
Az Odera-Neisse határ kérdésével kapcsolatban - amelyet a Bundestag és az NDK Népi Kamarája véglegesként kíván elismerni (ezt időközben a keletnémet parlament már meg is tette) - Kohl úgy vélekedett: ,,Vagy kinyilvánítjuk a jelenlegi határokat, vagy eljátsszuk a lehetőséget az egyesítésre.,,
Ennek kapcsán emlékeztetett a nemzeti-szocialista hatalmi gépezet felelősségére a Lengyelország ellen indított ,,totális elnyomó- és megsemmisítő háborúban,,. A náci hatalom felelős a háborúért, valamint annak következményeiért, és - Sztálinnal együtt - azért is, hogy elvesztettük Kelet-Németországot - állitotta Kohl.
- Sokan vannak még német földön, akiket az Odera-Neisse határ végleges rögzítése ,,mélyen és fájdalmasan érint,, - tette hozzá. A németek és lengyelek közti megértést azonban senkinek - még az otthonukból kitelepítetteknek - sem szabad kizárni. Ehhez elengedhetetlenül hozzátartozik a kisebbségi jogok védelme is - mondta a kancellár. (folyt.)
1990. június 21., csütörtök 13:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|