|
|
|
|
Hatályba lépett a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény
|
1990. június 18., hétfő - Hétfőn hatályba lépett a közkegyelem gyakorlásáról szóló 1990. évi XXXIX. törvény. A jogszabály felhatalmazása szerint a végrehajtás részleteit az igazságügyminiszter határozta meg, a belügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben. Ennek alapján délelőtt a kegyelemben részesült elítéltek első csoportjai elhagyták a börtönöket és fegyházakat. (MTI)
1990. június 18., hétfő 13:22
|
Vissza »
|
|
Hatályba lépett a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény (1.
rész)
|
1990. június 18., hétfő - Hétfőn hatályba lépett a
közkegyelem gyakorlásáról szóló 1990. évi XXXIX. törvény. A
jogszabály felhatalmazása szerint a végrehajtás részleteit az
igazságügyminiszter határozta meg, a belügyminiszterrel és a legfőbb
ügyésszel egyetértésben. Ennek alapján délelőtt a kegyelemben
részesült elítéltek első csoportjai elhagyták a fegyházakat,
börtönöket és fogházakat. A kora délutáni órákig több száz elítélt
kapta vissza szabadságát.
Amint a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságán az MTI munkatársát tájékoztatták: az amnesztiatörvény rendelkezései az előzetes felmérések szerint 12 ezer jogerősen szabadságvesztésre elítéltet és 120 elzárással sújtott szabálysértőt érint az országban lévő 32 büntetésvégrehajtási intézet lakói közül. A bünetetésvégrehajtási intézetek - a törvényjavaslat június 12-ei elfogadása után - alaposan felkészültek az amnesztia végrehajtására. Összeállították a szükséges iratokat, és átadták azokat az illetékes büntetésvégrehajtási bíróknak. Ugyanakkor fokozott figyelmet fordítottak az intézetek belső rendjének és biztonságának fenntartására. A felkészülés egyik fontos állomása volt a június 14-én tartott országos parancsnoki értekezlet is, ahol részleteiben határozták meg a közkegyelem végrehajtásának feladatait. A büntetésvégrehajtási intézetek dolgozói a hét végén szünet nélkül készítették elő az érintettek elbocsátását: a ruhacserét, személyes holmijaik és munkabérük kiadását. A körültekintő előkészületek eredménye, hogy már hétfőn délutánig több mint 600 elítélt kapta vissza szabadságát. Június végéig várhatóan további 2500 személy részesül kegyelemben. Az elhúzódás oka több esetben az, hogy a bíróknak különböző okiratokat kell beszerezniük, vagy igazságügyi orvosszakértőt kell igénybe venniük döntésük meghozatalához.
Hétfőn a legtöbben, 247-en, az Állampusztai Börtönből és Fogházból szabadultak. A Kalocsai Fegyház és Szigorított Börtönben 102 női elítélt kapta vissza szabadságát. A Sopronkőhidai Fegyházban több mint 1100 elítélt van jelenleg, döntő többségük visszaeső bűnöző, ezért továbbra is fegyházban marad. Nagyobb részükre csak az egynyolcados, a többire pedig az egynegyedes vagy az egyharmados kedvezmény érvényes. (folyt.köv.)
1990. június 18., hétfő 17:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Hatályba lépett a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény (2.
rész)
|
A Szegedi Fegyház és Börtön közel 1500 elítéltje közül 214-en szabadultak; nem kapott semmilyen kedvezményt az a mintegy 170 elítélt, akik életfogytiglani büntetésüket töltik.
A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény hatályba lépésének napján általános tapasztalat, hogy a büntetésvégrehajtási intézetekben fogva tartottak döntő többsége - a korábbi feszült hangulat és nyugtalanság ellenére - megelégedéssel fogadta az amnesztiát. (MTI)
1990. június 18., hétfő 17:58
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|