Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Hatályba lépett a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény


1990. június 18., hétfő - Hétfőn hatályba lépett a közkegyelem
gyakorlásáról szóló 1990. évi XXXIX. törvény. A jogszabály
felhatalmazása szerint a végrehajtás részleteit az
igazságügyminiszter határozta meg, a belügyminiszterrel és a legfőbb
ügyésszel egyetértésben. Ennek alapján délelőtt a kegyelemben
részesült elítéltek első csoportjai elhagyták a börtönöket és
fegyházakat. (MTI)



1990. június 18., hétfő 13:22


Vissza »


Hatályba lépett a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény (1. rész)

1990. június 18., hétfő - Hétfőn hatályba lépett a közkegyelem gyakorlásáról szóló 1990. évi XXXIX. törvény. A jogszabály felhatalmazása szerint a végrehajtás részleteit az igazságügyminiszter határozta meg, a belügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben. Ennek alapján délelőtt a kegyelemben részesült elítéltek első csoportjai elhagyták a fegyházakat, börtönöket és fogházakat. A kora délutáni órákig több száz elítélt kapta vissza szabadságát.


Amint a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságán az MTI
munkatársát tájékoztatták: az amnesztiatörvény rendelkezései az
előzetes felmérések szerint 12 ezer jogerősen szabadságvesztésre
elítéltet és 120 elzárással sújtott szabálysértőt érint az országban
lévő 32 büntetésvégrehajtási intézet lakói közül. A
bünetetésvégrehajtási intézetek - a törvényjavaslat június 12-ei
elfogadása után - alaposan felkészültek az amnesztia végrehajtására.
Összeállították a szükséges iratokat, és átadták azokat az illetékes
büntetésvégrehajtási bíróknak. Ugyanakkor fokozott figyelmet
fordítottak az intézetek belső rendjének és biztonságának
fenntartására. A felkészülés egyik fontos állomása volt a június
14-én tartott országos parancsnoki értekezlet is, ahol részleteiben
határozták meg a közkegyelem végrehajtásának feladatait. A
büntetésvégrehajtási intézetek dolgozói a hét végén szünet nélkül
készítették elő az érintettek elbocsátását: a ruhacserét, személyes
holmijaik és munkabérük kiadását. A körültekintő előkészületek
eredménye, hogy már hétfőn délutánig több mint 600 elítélt kapta
vissza szabadságát. Június végéig várhatóan további 2500 személy
részesül kegyelemben. Az elhúzódás oka több esetben az, hogy a
bíróknak különböző okiratokat kell beszerezniük, vagy igazságügyi
orvosszakértőt kell igénybe venniük döntésük meghozatalához.

    Hétfőn a legtöbben, 247-en, az Állampusztai Börtönből és
Fogházból szabadultak. A Kalocsai Fegyház és Szigorított Börtönben
102 női elítélt kapta vissza szabadságát. A Sopronkőhidai Fegyházban
több mint 1100 elítélt van jelenleg, döntő többségük visszaeső
bűnöző, ezért továbbra is fegyházban marad. Nagyobb részükre csak az
egynyolcados, a többire pedig az egynegyedes vagy az egyharmados
kedvezmény érvényes. (folyt.köv.)



1990. június 18., hétfő 17:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Hatályba lépett a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény (2. rész)


A Szegedi Fegyház és Börtön közel 1500 elítéltje közül 214-en
szabadultak; nem kapott semmilyen kedvezményt az a mintegy 170
elítélt, akik életfogytiglani büntetésüket töltik.

    A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény hatályba lépésének
napján általános tapasztalat, hogy a büntetésvégrehajtási
intézetekben fogva tartottak döntő többsége - a korábbi feszült
hangulat és nyugtalanság ellenére - megelégedéssel fogadta az
amnesztiát. (MTI)



1990. június 18., hétfő 17:58


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD