|
|
|
|
Jövő csütörtökön hivatalosan megalakul a Budapesti Értéktőzsde
(1. rész)
|
1990. június 15., péntek - Jövő csütörtökön, június 21-én
alakul meg hivatalosan a Budapesti Értéktőzsde. Az eseményre máris
több magas rangú nyugati szaktekintély jelentette be részvételi
szándékát. Az ünnepélyes alkalomra eljön többek között Jeffrey
Knight, az Európai Közösség Tőzsdeszövetségének egyik vezetője,
Richard Breeden, az USA Értékpapír és Valutáris Bizottságának (SEC)
elnöke, és a világ nagy tőzsdéinek számos kiválósága - tájékoztatta
az MTI-t Hardy Ilona, az Értékpapírkereskedelmi Titkárság vezetője.
A tőzsde várhatóan 160 és 200 millió forint közötti alaptőkével,
mintegy 35-40 alapítótag részvételével fog megalakulni, 42 évi
szünet után, hosszú előkészületi munkákat követően.
A Budapesti Értéktőzsde alapítása abból a szempontból is nagy jelentőségű, hogy a kelet-európai országok közül - mintegy 8 évi ellentmondásos, de mindenképpen önfejlődést mutató időszak lezárásaként - elsőként indul be szabályozott feltételekkel, bejegyzett, alapító tőzsdecégek részvételével az értékpapírpiaci csúcsintézmény. A fejlett országokban a magyar tőzsdét tekintik a kelet-európai mintának, amelynek alapján a többi kelet-európai országban is létrehozhatják ezt az intézményt.
A hivatalos alakulás elsősorban jogi jelentőségű lépés lesz az értéktőzsde megvalósításának folyamatában. A tőzsde jogi és szervezeti kereteinek kialakításával még nem nő meg ugrásszerűen a jelenlegi magyar értékpapírpiac forgalma, de távlatilag az értéktőzsde megalapozza ennek lehetőségét. A magyar gazdaságban jelenleg zajló események, az értékpapírpiac mostani helyzete nem teremtenek optimális környezetet az értéktőzsde megalapításához. A legnagyobb problémát az alapításnál épp az jelenti, hogy lényegében piaci viszonyok nélkül kell létrehozni egy klasszikusan piaci intézményt, a tőzsdét.
Hardy Ilona elmondta, hogy napjainkban a fix kamatozású kötvények piaca lényegében befulladt, de ezzel egyidejűleg új rövidlejáratú értékpapírfajták, a kincstárjegyek, letéti jegyek, pénztárjegyek jelentek meg a piacon. A tőzsdealapítás szempontjából döntő jelentőségű a részvénypiac kiépülése és a privatizáció valóságos, gyors végrehajtása. Az elsődleges részvénypiac már érzékelhetően beindult ezekben a hónapokban, az értékpapírtörvény feltételeinek megfelelő nyilvános részvénykibocsátások történtek a közelmúltban, illetve az egyes részvénytársaságok esetében jelentős alaptőke-emelésekre került sor. (folyt. köv.)
1990. június 15., péntek 14:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Jövő csütörtökön hivatalosan megalakul a Budapesti Értéktőzsde
(2. rész)
|
Az új társasági törvény már lehetőséget ad a magánszemélyek számára részvényvásárlásra, ez azonban csak elvi jelentőségű. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis az osztalék kamatként való megadóztatása és a részvénypiac kialakulatlansága következtében az árfolyam-növekedés megadóztatása nem teszi érdekeltté a lakosságot a részvényvásárlásban.
A privatizáció mielőbbi megvalósítása, a részvénypiac kifejlődése érdekében feltétlenül szükséges lenne, hogy a jövőben a részvényvásárlókat legalább 5 évig különböző adókedvezményekben részesítsék, részvényvásárlás esetén adóalapleírási lehetőségekkel támogassák őket, valamint ne adóztassák meg az osztalékot és az árfolyamnyereséget. A kereslet nagyfokú ösztönzése annál is inkább indokolt, mert a privatizáció, illetve egyéb részvénykibocsátások miatt aránytalanul nagy túlkínálat jelentkezhet majd a piacon, ami önmagában is alacsonyan tarthatja a részvények árait.
A Budapesti Értéktőzsde kifejlődéséhez legjobban azok a külföldi befektetési alapok járulhatnak hozzá, amelyek az értéktőzsdén jegyzett vállalatok részvényeit kívánják megvásárolni (például az 50 millió dolláros alaptőkéjű Osztrák-Magyar Befektetési Alap), illetve azok az alapok, amelyek konkrét magyar vállalatokba fektetnék pénzüket, és ezeket a vállalatokat bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére (például a 100 millió dolláros alaptőkéjű Magyar Befektetési Társaság).
Hardy Ilona kifejtette, hogy a jelenleg is működő tőzsdetanács június 18-ai ülésén még egyszer megtárgyalja az alapítótagságra jelentkezők kérelmét, és csak azokat javasolja az alakuló közgyűlésnek elfogadásra, amely cégek megfelelnek mind az értékpapírtörvényben, mind a leendő tőzsdei alapszabályban előírt feltételeknek. Az alapítási taglétszám a legrosszabb esetben is minimálisan kétszeresen meg fogja haladni a törvény szerinti minimumot. Mint ismeretes, az értékpapírtörvény legkevesebb 15 alapítótagot ír elő. A tőzsdealapítást előkészítő közgyűléseken az a határozat született, hogy a tagok egyenként, és egyenlő arányban, 3-3 millió forinttal járuljanak hozzá a tőzsde alapításához. (folyt.köv.)
1990. június 15., péntek 14:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Jövő csütörtökön hivatalosan megalakul a Budapesti Értéktőzsde
(3. rész)
|
Az Állami Fejlesztési Intézet a tőzsde használatába fogja adni a Budapest, Deák Ferenc utca 5. szám alatti épületben lévő földszinti nagytermet, és különböző irodahelyiségeket is biztosít a tőzsde működéséhez. Így együttesen több mint 160 millió forinttal alakul meg a Budapesti Értéktőzsde. A leendő tőzsdetagok között számos, világszerte ismert nyugatnémet és osztrák nagy bank brokercége szerepel. (MTI)
1990. június 15., péntek 14:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|