Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Országgyűlés - Keddi munkanap (5. rész)


Ezt követően Kónyáné Kutrucz Katalin (MDF) az Országgyűlés
Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságának
állásfoglalását tolmácsolta. A bizottság egyetértett a beterjesztett
törvényjavaslattal, és indokoltnak tartotta Szokolay Zoltán módosító
indítványának elfogadását. A testület elutasította ugyanakkor
Torgyán József (FKgP) javaslatát, miszerint az erős felindulásban
elkövetett emberölés bűntettére sem célszerű kiterjeszteni a
kegyelmet. A bizottsági előadó, szemben az általa képviselt testület
véleményével, megfontolásra javasolta Torgyán József indítványát.

    Mészáros István, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi
Bizottság nevében kért szót, és összegezte az amnesztiáról
kapcsolatos hírek nyomán keletkezett véleményeket. Mint mondotta: a
lakosság körében elterjedt az a nézet, hogy a bűnözők kiengedésével
megrendül a közbiztonság. Az elítéltek ugyanakkor sürgetik, hogy a
rendszerváltás az ő életükön is éreztesse hatását. A bizottság egyik
legfőbb aggálya a törvényrendelettel kapcsolatban, hogy bizonyos
körben nem eléggé nagyvonalú, tehát nem kedvezményezi például a
fiatalkorúakat, más esetekben pedig, nevezetesen a gazdasági
bűncselekmények egy részénél, indokolatlan kegyelmet kínál.
Hiányolja a bizottság, hogy a kegyelem nem terjed ki a
mellékbüntetésekre és az intézkedésekre, pedig azok következményei
gyakran súlyosabbak, mint maga a főbüntetés.

    A törvényjavaslat feletti általános vitában meglehetősen
szélsőséges nézetek csaptak össze. Az SZDSZ-es képviselők egyenesen
elfogadhatatlannak tartották a közkegyelem gyakorlásának javasolt
módját. Kőszeg Ferenc például arra a fonákságra mutatott rá, hogy a
törvényjavaslat ugyanúgy bírálja el a kémkedés miatt elítélteket,
mint a legsúlyosabb erőszakos bűncselekmények elkövetőit, azaz őket
is kizárja a közkegyelemből. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az
eljárási kegyelem gyakorlásával a társadalom megfosztja magát attól
a lehetőségtől, hogy elkövetett bűncselekmények esetén fény derüljön
az igazságra. Úgy vélte, ezt a törvényjavaslatot akár a régi
pártállam képviselői is készíthették volna, hiszen az túlságosan
engedékenynek bizonyul a közelmúltban elkövetett gazdasági
bűncselekményekkel, a privatizáció vadhajtásaival szemben. A
képviselő több társához hasonlóan a többszörös visszaesők
kilátástalan helyzetére mutatott rá. Túlságosan szigorúnak
minősítette az ilyen elítéltek elbírálását. Ezzel kapcsolatban
Torgyán József arról szólt, hogy a magyar büntető törvénykönyvnek a
visszaélésekre vonatkozó része egyáltalán nem mondható európainak, a
visszaesőket drákói szigorral sújtják, többféle joghátrány éri őket,
bűncselekményükért többszörösen kell bűnhődniük. Mindenképpen
indokoltnak tartotta a Btk. korszerűsítését. (folyt.köv.)



1990. június 12., kedd 15:42


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD