|
|
 |
|
 |
- Az elnökválasztásról - 2. folyt.
|
A másik dolog az, hogy ezek majdhogynem azt mondom, hogy
teljesen elfogadhatatlan érvek: hogy maga a népszavazás sokba
kerülne. Tavaly valóban sokba került, most azonban az önkormányzati
választásokkal együtt le lehetne ezt a népszavazást is bonyolítani.
Az eldöntendő: közvetlen vagy közvetett választás legyen-e -,
ami óriási terhet egyáltalán nem jelentene. Nem jelentene a
választópolgárok számára sem, hiszen elmennek a helyi választásokra,
másrészt pedig anyagi értelemben sem jelentene sokkal több kiadást.
Tehát semmiképpen sem 100 millió, néhány milliós kiadást jelentene,
hiszen egyetlen kis szavazólapon kell igennel-nemmel bejelölje, hogy
mire szavaz a polgár.
- Azért is támadták, hogy talán személyes ambíció vezeti -,
hiszen valaha volt köztársaságielnök-jelölt.
- Én ezeket egyszerűen olcsó foggásnak és nem érveknek tartom.
Hadd ne minősítsem egyszerűen ízléstelennek. Tudniillik akik erről
szólnak, nagyon pontosan tudják - hiszen olvasták nem egyszer, hanem
legalább háromszor tavaly november óta -, hogy nem kívánok indulni a
köztársaságielnök-választáson.
- Végül a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ frakcióvezetője:
dr. Tölgyessy Péter alkotmányjogász vázolja fel az ügyben előállt
jogi helyzetet.
- A jogi helyzet megítélésem szerint eléggé egyértelmű. Hogyha
az Országgyűlés belátható időn belül meghozza az
alkotmánymódosítást, akkor azután igen hamar meg kell tartani az
alkotmány szerint az elnökválasztást. Ha ez után beadnak több mint
100 ezer aláírást, ezt hitelesítik, akkor ki kell tűzni a törvény
szerint egy népszavzást, ugyanakkor ez a népszavazás - megítélésem
szerint - már nem kérdőjelezheti meg a törvényesen elfogadott
alkománymódosítást, illetőleg az elnökválasztást, hanem
megváltoztatja az alkotmányt, és így a következő elnökválasztásnál
lép hatályba. +++
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|