|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - Hétfői ülésnap (3. rész)
|
Ezt követően rátértek a következő napirendi pont, nevezetesen az
Országgyűlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottsága Speidl
Zoltán (MDF) képviselő mentelmi joga felfüggesztésének ügyében
készített jelentésének tárgyalására.
Az MDF képviselője ellen 1989. május 23-án rágalmazás vétségének
elkövetése miatt tettek feljelentést. A büntetőeljárás során a
bíróság megállapította, hogy Speidl Zoltán 1990. április 8-a óta
országgyűlési képviselő, ezért mentelmi jogára történő hivatkozására
tekintettel az eljárást felfüggesztette, és felkérte az Országgyűlés
illetékes bizottságát az ügy kivizsgálására. A Mentelmi és
Összeférhetetlenségi Bizottság álláspontját Hasznos Miklós
ismertette a plénum előtt. Mint elmondta: vizsgálatuk során
egyértelművé vált, hogy a cselekményt Speidl Zoltán akkor követte
el, amikor még sem képviselő, sem képviselőjelölt nem volt, sőt a
büntetőeljárás is még jóval a képviselőválasztások előtt kezdődött.
Így az üggyel nem hozható kapcsolatba a mentelmi jog, fel sem
merülhet a zaklatás lehetősége. A bizottság ezért úgy foglalt
állást, hogy indokolt a mentelmi jog felfüggesztése, így a bírósági
eljárás lefolytatásának nincs semmi akadálya. A vita során szót kért
maga az érintett, Speidl Zoltán, s röviden vázolta az ügy
előzményeit, ugyanis arról a képviselők nem kaptak előzetes
tájékoztatást. Ezt egyébként Szabad György (MDF) is nehezményezte,
mondván: mindenképpen szükség van az ügy ismeretére, hiszen különben
,,meglódulhat a fantázia,,. Speidl Zoltán elmondta: újságíróként
indítottak ellene eljárást annak kapcsán, hogy egy szabadalmi
csalással foglalkozó cikke miatt konfliktusa támadt a Salgótarjáni
Ötvözetgyár igazgatójával.
A vita során némi nézeteltérés támadt a képviselők között a
mentelmi jog időbeli hatályának értelmezésével kapcsolatban. A
mentelmi bizottság elnöke bejelentette, hogy az alkotmánynak ide
vonatkozó passzusára hamarosan módosító indítványt terjesztenek elő,
ugyanis valóban nem eléggé egyértelmű az időbeli hatályra vonatkozó
kitétel. Ennek ellenére továbbra is kitartott amellett, hogy a
kiadatásnak nincs törvényes akadálya. Az Országgyűlés végül 155 igen
szavazattal, 75 ellenvéleménnyel és 55 tartózkodás mellett elfogadta
a bizottság határozati javaslatát. (folyt.köv.)
1990. június 11., hétfő 16:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|